A BL okozta lelkesedés - és ezzel párhuzamosan a Loki energiáinak - elfogytával egyre hülyébbnek tűnt az ötlet, hogy Lyonba látogassunk. Az igazi az első volt, nincs olyan élőlény, aki ne szeretne eljutni az Anfieldre egyszer, míg a fiatalabb szurkolók azóta vártak Firenzére, hogy kivették a cetlit a gömbből. Bizonytalanságban mozgó szervezés, összesen 43 órányi nonstop buszozás és egy gyalázatos meccs után, két nap távlatából se tudok keseregni azon, ami másnak talán katasztrófa-turizmusnak tűnhet: hogy a magyar foci jó ideig utolsó BL-jelenését a helyszínen lássam. Akad majd pillanat, amikor alkalmi romantikával megidézzük majd e meccs tanulságait, most csapongva teszem meg ugyanezt.
Ha nincs Bodnár tízévente-rúgok-ilyet bombája, ha nem tűnik föl Józsika a semmiből vagy ha tíz perccel hosszabb a meccs Kalmarban, méghogy hazai szervezésű BL-meccseket, a Gerland-t se látom tán soha - és nemcsak azért, mert új komplexumot (OL Land) tervez a klub. Megkérdezett útitársaimnak (tizenheten vettünk nyakunkba az egy napig csak sztrádából és kutakból álló világot) kivétel nélkül tetszett a belvárostól jó másfél óra járóföldre lévő stadion a maga római beütésű küllemével és valóságos méreteivel, mégsem érződött, hogy egy európai élcsapat lakna itt. A kiszolgálóegység szegényes voltára pedig magyarázat nincs, a bajnok tábora valószínűleg komolyabb elbánásban részesül majd vasárnap, mint holmi nagyutazó diákok és nyugdíjasok. (Elbánás az lesz, gondoskodik róla a bajnok.)
Ahogy a folyosón készülődtek a résztvevők, már példásan felelgetett egymással az északi végeket foglaló nagyobb ultracsoport a vendégszektor szomszédságában megbújó kisebbikkel, de akkor töltötte be a hang a teret először és úgy igazán, amikor a két hosszanti lelátón üldögélőkkel nagy egyetértésben, összesen több mint 36 ezren, mocskosul kifütyülték Puelt. A góloknál nyilván (nekem legjobban a mieinket tűbefűző Cissokhoé tetszett a legjobban) ugrott a decibel, meg persze, mikor a Liverpool vezető góljának híre megjelent a kivetítőn. (Mivel a labda nem nálunk vándorolt, volt idő értetlenkedni, hogyan is lett 2-0-ból 1-1 a Barca kijevi meccsén.) Nyilván a hideg miatt, de az Alpok hegyei (szakmai tanulmányúttal ért fel a bámészkodás a Fréjus-alagúttól Chambéryig, őrületes dolgokat művelt itt a jég) jobban megmaradtak, mint az egy szem helyzetünk, de Coulibaly - a lyoni klubújság, a La Tribune egész oldalas interjúban foglalkozott az amatőrből BL-gólokig jutó csatárral - aligha nyűgözte le annyira az iránta érdeklődőket, mint engem a hegyek. A túrát kihagyni kényszerülő Rudolfért pedig kár: amit ma tud a fociról, azt nem sokkal messzebb nevelték belé, de sérüléssel nehezen motivált az ember.
Míg Lyonban a Fény ünnepe zajlott, utoljára kicsit mi is csíphettünk az eddig - és ezután is - vágyként élő versengést kísérő fényből. Nem zavar bántó módon - sőt egyáltalán - a gombóccsúcs-beállítás ténye, a csoport erőviszonyainak alakulását figyelve kaphattunk volna jóval, jóval többet is. Csapatként, szerencsével segített csapatként indultunk, szétforgácsoló, önmaga árnyékát mutató, amatőrnek tetsző társaságként fejeztük be - akin persze a Henry góljánál bizonyára elélvező francia kommentátorok is csak élcelődtek -, és cseppet se bánom ezt, mert szembesültünk valami olyannal, amihez eddig csak percekre volt szerencsénk: pokoli messze vagyunk.
Köztünk és a nemzetközi kupaszereplés igényeinek szintje közt beláthatatlan a távolság, megfeszülve, helyenként szürreálisan jó foci mellett is - és ez tán az egyetlen rész, ami sajnálható vagy felróható - csak az vezérelte a szakvezetés elképzeléseit, hogy ne váljunk amolyan szöllősigyurka-féle pofozógéppé, miközben már a bejutáskor evidens volt, hogy úton van pár zakó a ruhatárba. Az inkriminált számok mellett se lehet elvitatni, hogy bizonyítottunk, de el kell fogadni, hogy ennyi volt, ennyi lehetett benne, nem több. Forogjon hasznosan az anyagi oldal is és újra mondom majd: nyertünk!
Függetlenül mindentől, élmény volt, a jegyekből, fotókból és a kinn vásárolt emléksálból elkészülő montázsnak pedig már megvan a helye a falon.
Képek 1-3: A Gerland és az ajándékbolt
Képek 4-7: Mászkálás
Képek 8-11: BL, utoljára
Utolsó kommentek