Bendegúz nem tartozott a jó gyerekek közé. Pedig rossz gyerek nincs, csak nagyszájú, eleven, csibész, akinek nehéz lekötni a figyelmét, akit nehéz fegyelmezni, motiválni. Az óvónők eleinte csak annak örültek, hogy alkalmanként volt egy-egy óra, amikor Bendegúzt és barátait elvitték “dolog”-ra. Így kevesebben maradtak a csoportban, és mikor egy órával később visszatértek, nyugodtabbak voltak, “kitombolták” magukat. Később, ahogy egyre nőtt Bendegúz lelkesedése a “dolog” iránt, javult a viselkedése, fegyelmezettebbé vált. A foglalkozások után fülig érő szájjal mesélte, hogy aznap mit tanultak, mit csináltak, vagy hogy éppen miért dícsérték meg. A “dolog” volt az első olyan foglalkozás, ahol a szigorú szabályok ellenére is jól érezte magát. Motiválta, alig várta a “dolog” napját. Ezt a fajta foglalkozást az óvoda nem nyújthatta számára, mégis, ez volt az, amely az óvodai foglalkozásokat is hasznossá tette. Bendegúz ma már iskolás, délutánonként továbbra is különórákra jár, hiszen ezt szokta meg, számára ez a normális – nem a tv-nézés. Bendegúz nem lett jó gyerek, de tisztelettudó, jó tanuló. Ja, és a “dolog” lett a hobbija.

A 255/2009-es kormányrendelet a “Kormányrendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.) kormányrendelet módosításáról” címet viseli. A rendelet nem tartalmaz drasztikus változtatásokat, ám a 10. mellékletben szerepel egy mondat, ami bizonyos okok miatt összekuszálhatja mindennapjainkat.

Eszerint: “Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történõ foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.”. E mondat alapján most minden úgy nevezett “külsős” foglalkozást ki akarnak zárni az óvodákból a következő nevelési évtől, 2010/11 szeptemberétől. Leegyszerűsítve: nem lesz néptánc, dzsúdó, angol, német, rsg, torna, foci, kosárlabda, és a többi.. – csak olyan foglalkozások lesznek, amelyet valamelyik óvónő, óvodapedagógus tart.

Sajnos, a rendelet ily módon történő értelmezése rendkívül nehéz helyzetbe hoz minden érintettet:

- azokat a szülőket, akik munkájuk miatt délutánonként nem tudják külső helyszínre vinni gyermeküket sportolni, tanulni;
- az önkormányzatokat, akik elesnek a terembérletekből származó bevételtől;
- a szolgáltatókat, utánpótlás-nevelő egyesületeket, akik jelen piaci helyzetben mind a kapacitások véges volta, mind azok piaci ára miatt képtelenek lesznek az óvodákon kívül megfelelő foglalkoztató helyiségeket találni, bérelni;
- azokat a gyerekeket, akik számára különösen fontos lenne az, hogy az óvodapedagógusokon kívül mások is foglalkozzanak velük – legyen szó magatartásbeli vagy egyéb problémákról, vagy esetleg egyszerűen arról, hogy valamiben igazán tehetségesek.

A következmény: munkahelyek fognak megszűnni, a gyerekektől pedig elveszik a tanulás, a fejlődés lehetőségét, a mozgás örömét. Megint elvesznek tőlünk és a gyermekeinktől valamit. Csak úgy. Minden értelmes indok és átgondoltság nélkül. Ne hagyjuk!

Vajon helyettesíthető-e a külső szolgáltató szakértelme? Vajon pótolható-e az általa nyújtott élmény? Lesz-e férfi példakép az óvodások előtt? A következő “Bendegúzoknak” vajon mi lesz a hobbija…?

(A dolog jogi szempontból is érdekes, hiszen a közoktatási törvény alapján a kormány kötelessége rendeletben szabályozni az óvodai nevelés alapprogramjával kapcsolatos kérdéseket. Ezért a 255/2009-es rendelet erre hivatkozva hatályon kívül helyezi az 1996-os hasonló rendeletet, miközben saját érvényességét 2010. október 10-ig korlátozza; (21. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba azzal, hogy az óvodáknak az e rendeletben foglaltaknak megfelelõen felülvizsgált nevelési programjukat elõször a 2010/2011. óvodai nevelési évben kell alkalmazniuk.(2) E rendelet 2010. október 10-én hatályát veszti.) azaz lerombol mindent, majd lépéskényszerbe hozza a következő kormányt.)

Amikor korábbi posztunkban utaltunk rá, hogy sötét fellegek gyülekeznek a magyar utánpótlás-nevelés felett, pontosan erre a kormányrendeletre gondoltunk.

Aki fontosnak tartja, hogy ne csak a fotelben dörmögve csóválja a fejét a magyar futball történéseit látva, az áldozzon tizenhárom másodpercet az életéből, és csatlakozzon a rendelet visszavonását célzó petícióhoz.

A petíciót itt találjátok; igazhitű NST olvasó ne maradjon le róla.

Segítség:

A linkre kattintva a fenti szöveget találjátok, az alatta lévő Click here to sign petition feliratot kell támadni. Klikk.

Az új ablakban két mezőt kell kitölteni:

Name (név)
Email address (email cím)

alatta Preview your signature (klikk), majd az új ablakban Approve Signature (klikk), mellyel megerősíted támogatási szándékod.

Előre is köszönjük – Nou San Trafford