Egy, csak egy legény nem keresgéli az állát a Real Madrid kiesése után. A csilliárd dollárból felpimpelt luxusverdát pirostól pirosig alázta a sufnituningolt francia roadster, ami lehet, hogy nem is csak annak volt köszönhető, hogy az előbbit vezető Gonzalo Higuain elváltotta magát a start után nem sokkal. Eközben az északi végeken az olaszosan játszó angolok nagyon simán gyalulták le az angolosan játszó olaszokat, akiknek így csak annyi vigaszuk maradt, hogy talán a világ jelenlegi legjobb fomájában futballozó csatára aprította miszlikbe őket. Két csatár lesz hajtás után a sarokpont, egyikük tragikus hőssé válása mitikus magasságokba emelt egy mezei bloggert, másikuk meg egyszerűen csak rohadt jó. Érdekel bővebben?
Érdekes fordulatot vett a pancho_sanza vs. Kommentelők deathmatch. Nézzen mindenki jó erősen magába (néhányan különösen mélyen), és mondják meg őszintén: akadt itt valaki Panin (© AHB) kívül, aki számított rá, hogy a Real Madrid kiesik hazai pályán a Lyonnal szemben? Na, ugye.
Pedig pont így történt, és ha maga a tény nem látná el megfelelő mennyiségű lőszerrel az NST inaktivitásba menekült szerzőjét az elkövetkező szócsatákra, Pancho mellett azonnal ott terem egy ládányi hevederrel Higuain, és csak eteti, eteti, míg vér nem áztatja a Bernabeau gyepszőnyegének minden egyes négyzetcentiméterét. A Lyon nem állt rosszul mákkal sem, maga Puel is bevallotta, hogy az elején felkoncolhatták volna az övéit, de Higuain ziccere olyan volt a franciáknak, mintha az argentin zsakettben, aranytálcán egy-egy levél andaxint szolgált volna fel nekik. Megnyugodtak, lelazultak, és cirka a 35. perctől kezdve lassan kitörölték a nevük elől a szerencsés szót, és átírták taktikusra.
Hátráltak, amíg lehetett, de amint érezték, hogy a Realból kifogyott a szufla, azonnal átmentek kezdeményezőbe, és pontosan azt csinálták, amit kellett. Puel nem volt türelmetlen, hiszen a második félidő alapján napnál világosabb volt, hogy a hosszabbítás is az övéinek kedvez, de azért annyival feljebb tolta a Lyon védőfalát, hogy a madridiak ne kerülhessenek csak úgy ukk-mukk-fukk lövőhelyzetbe, és elkezdte egy másnapos Csank János kegyetlenségével futtatni a kilógó belű Real-játékosokat. A madridi középpálya megbomlott, a passzok lassultak (aztán el is tűntek végleg), és pancho jóslata valóra vált: a Lyon beárazta a Real Madrid spanyol bajnoki első helyét. A hatvan százalékos leárazásból csak azért nem lett rögtön bolttüzet követő Clearance Sale, mert a franciák két ordító ziccerüket is kihagyták a végén.
Pellegrini legnagyobb hibája Kaka cseréje volt. Mármint az, hogy nem fél órával korábban húzta meg, mert a brazil, akinek a mozdulataitól anno táncra perdült a San Siro népe, gyakorlatilag kerékkötője a Real Madridnak. Jó megmozdulása alig van, valószínűleg egyetlen játékos sincs a Realban, aki ne lenne hasznosabb a pályán, mint Kaka. A negyedmilliárd eurós befektetés hiányosságait maga Guti foglalta össze, amikor kijelentette, a csapatban megint nem volt meg a gyilkos ösztön. Pontosan nem tudjuk, mennyi pénzből állt össze a jelenlegi Olympique Lyon, de abban a tizenéves bosnyák gyerekben még túl is tobzódott, aki úgy bevágta a franciák egyenlítését, hogy felborult a kapu.
Azt a roppant érdekes megfigyelést tettem, hogy a Manchester United igazából egy felturbózott olasz futballcsapat benyomását kelti. Mert hát mit tud ez a United? Rohadtul precízen rombol, úgy védi a területét, mint Zsukov marsall kaukázusi juhásza a dácsa felhajtóját, és persze van egy klasszis csatára, aki minden helyzetét belövi. Hát mi ez, ha nem a catenaccio reneszánsza dongalábú britekre hangolva?
Még élesebb volt a kontraszt úgy, hogy akin bemutatták, az történetesen egy olyan olasz csapat volt, amely kiváló védekezésével, és klasszis csatáraival néhány éve még uralta Európát. Tény, a Milan ebből tegnap nem sokat villantott fel. Bár a mezőnyben nem voltak igazán komoly gondjaik, az egyébként is tartalékos védelemtől nagy biztonsággal lehetett számítani néhány hibára, amiket aztán Rooney ahogy kell, ki is használt.
Elég komoly különbség van a két csapat között, gyakorlatilag minden csapatrészben. A Milan ellen például bőven elég volt azt az egy taktikai húzást megismételni, hogy Park a zuhanyzóba is követte Pirlót, ezzel gyakorlatilag el is dőlt minden, ami egyébként további éles kritika, hiszen a bolondos frizurájú olasz nagyjából három éve képtelen jól futballozni. Már 24 évesen úgy nézett ki, mint aki 30, most meg, hogy tényleg 30, egy trottyos vénemberre emlékeztet, egyszerűen semmi értelme a pályán tartani csak azért, mert 20 percenként ad egy jó labdát. Arra lenne jó, amire Scholes a másik oldalon, de hát Pumukli már messze nem meghatározó, csak beugróként riogatja becsúszásaival az ellenfeleket, miközben a Milan még mindig Pirlóval kel, s fekszik.
Az a furcsa gondolat ütött szöget a fejünkbe, hogy végigéve az állva maradt csapatokat, igazából egyet látunk csak, amelyik tud eredményesen játszani az ellen, amit a Manchester United csinál. De Mourinhóékra még vár egy csörte, hogy egyáltalán esélyük legyen ezt bebizonyítani.
Utolsó kommentek