Nem szeretném a kárörvendés látszatát kelteni, de tételesen igazolódott minden, amit a clasico felvezetésében sikerült felvázolni, sőt, az összhatás súlyosabb lett a vártnál. Megint egy olyan évet fut - és olyan játékkal - a PSG, aminek nincs értékelhető szegmense, csak masszív görcsölés és közhelyes ilyenafutball-megyünktovább magyarázkodás. A Marseille Cheyrou és Ben Arfa vezérletével kalapálta a párizsiak fejébe az igazságot, így aztán felettébb látványos a tabella eleje: négy ponton belül tülekedik az első öt, amit némiképp árnyal az OM egy és a pontszámban befogott Bordeaux két elmaradt meccse (most az orkán vitte el a bajnokit). Mindenesetre ott, ahol brutális különbség volt pár hónapja, most minimális a differencia és egymás képébe verik a sarat a versenyzők. Ezektől függetlenül gyér hétvége volt, hét gólképtelen társasággal és egy tragikusan gyatra szombattal.

Telibe

Hadd kezdjem egy bölcsességfoszlánnyal: "Jól játszottunk, helyzeteink is voltak." - mondja Kombouaré és tudva, hogy minden más egyenlő volt a nullával, nagyobb okosságot akkor se mondhatott volna, ha random összeollózgat egy nyilatkozatot az NS első öt-hat oldaláról. Igaz, azt is hozzábiggyesztette a mondókához, hogy az ellenfélnek minden szentszar összejött és ezzel nem is tévedett, de ez még nem láttatja szebb színekben azt az ötlettelen, görcsös focit, amit egy hét habverés után a képünkbe tolt a csapatával. Néhány esztergályos munkásember (Sankharé, Jallet és Kezsman is közel járt a piroshoz) mellett Giuly energiája emelhető ki a homályból, de az is csak annyiban nyilvánul meg mostanság, hogy lendületbe jön, megtorpan és belefut az előtte állóba, ergo egy szántón edzett védő is minden probléma nélkül szereli. A PSG évek óta terheli a közvéleményt pazarnál pazarabb ígéretekkel, de valójában arról van itt szó, hogy a klub - és nem csak a csapat - tökéletesen megérett a másodosztály tisztítótüzére, csak épp a versenytársak jóvoltából egyszerűen képtelen kiesésig sorvadni, mert hárman-négyen mindig maradnak mögötte. Soha ilyen arányú OM-siker még nem született a Parc des Princes-ben - úgy általában vendégsiker persze több is, elég a Lorient elleni égésre visszagondolnunk -, de egyszerűen ez se kellő volumenű indok, hogy másra bízzák végre a csapat felkészítését, ha másért nem, a remény és a szurkolók iránti alázat látszatának visszanyerése miatt. Fentiek fényében szinte eltörpül a tény: az OM ragyogóan játszott, Mandanda minden párizsi kapálózásra jéghideg arccal felelt - bár ő nem, de három társa bekerült a L'Equipe hétvégi tizenegyébe, Mbia, Ben Arfa és Cheyrou is remekelt, utóbbi kettő gólokkal is nyomatékosította Domenech döntésének jogosságát. Szebb lett volna a null-négy, de Niang - ezúttal megbocsátható módon - elpuskázta. [PSG-OM 0-3]

Mini hősök, jó nagy nullák

Sokadik hete képtelen a gólra - meg amúgy az értelmes futballra is - a Nancy, amit csak az olyan nyomorult csapatok nem használtak ki, mint a PSG. Az OM után viszont a Grenoble is megadta a módját: izgalmas Dia-lövések után egy ismeretlen katona, Yoric "Qrvajóakeresztnevem" Ravet hozta vissza a megrémülő alpesiek életkedvét. A 20 éves Ravet korábban 11 meccsen töredékszerepeket kapott - duplájának első fele különösen tetszik. [Nancy-Grenoble 0-2] Nem sokkal ismertebb számunkra a guayanai származású Roy Contout, vezetésével aratott ritkamadár-győzelmet a burgundi banda a kupától kissé fáradt Lille otthonában. Kilenc sárga mellett egy komoly, pontokat "érő" egyéni hiba is bekerült a jegyzőkönyvbe, Rami betlijét nem sikerült a hajrában korrigálni a pirosaknak, de épp belefért, hiszen számottevően nem távolodtak a tűztől. [Lille-Auxerre 1-2]  Ha már egyénieskedés: hatalmas szerkesztőségi grat a kameruni Bedimonak, hogy bátorkodott reprodukálni Robi Carlos vagány-vagyok-kiollózom manőverét, nem tudjuk, miből gondolta, hogy menni fog. Kapott az alkalmon a vendéglátó, az inkriminált ökörséget gólra váltó Dupuis is átesett az élvonalbeli gólszüzesség elvesztésén, három potya ponthoz segítve középmezőnyös tusakodásban érdekelt csapatát. Én már tudom, ti talán kevésbé, hogy vele próbálják pótolni Gignac-ot - vagy kisegíteni Kazim pajtást, mikor hogy -, ebből egy komolyabb algoritmussal levezethető, hol történt mindez. [Toulouse-Lens 1-0] Csakúgy, mint a liláknál, Valenciennes-ben is kiegyenlített maradt volna minden az ikszbe fulladásig, ha nem vette volna gyanúsan komótosra a dolgát a vendégvédelem. Plázányi helyet hagytak a hazaiaknak, hadd játsszanak, Audel mindenesetre komolyan vette és neki lett igaza. [Valenciennes-St-Étienne 1-0] Helyretette legutóbbi botlását a Lorient is: a standard támadóegység híján Diarra vállalta magára, hogy a pilótafülkébe ül és megfordítja a gépet. [Lorient-Sochaux 1-0] Alonso hozta kihagyhatatlan helyzetbe Maazout, erre Bedenik szokásos fogalmatlanságával reagált, de nemcsak ennyiből állt ki a Monaco szerencséje, a szegény északiak focija ennyire sem volt hatékony, bár helyenként még bizakodónak tűnt, pár hét múlva beletörődés-szagú lesz ez az egész. [Monaco-Boulogne 1-0]

Revans I-II.

Visszavágásnak nevezni a Lyon győzelmét költői túlzás lenne, a napi ekézést pedig már kiosztottuk, így a tényszerűség marad: a kellően korán beköszönő Lisandro és az egész meccsen legjobb pillanatait idéző Cris jóvoltából a Nizza sorsa el is rendeltetett. A keretes szerkezetről pedig a visszatérő Bodmer és a szintén perceket kapó Gomis gondoskodott - bár a gólt Apam "lőtte". Vitrinbe hát a citromdíjjal. Nem volt nagy játék, de ezzel is tapad a Lyon, még az OM-et is előzi eggyel, pedig kettejük produkciója közt brutális különbség tátong. [Lyon-Nice 2-0] Végül a bratyócsörtéről: az odavágón az ifjabbik Marveaux, Sylvain villogott, most a báty, Joris örvendezett inkább, javarészt ugyanis az ő duplájának (két gól, összesen nyolc méterről) köszönhetően érte be pontszámban az újabb meccset halasztó Bordeaux-t az újonc. Briand-t kishíján letarolta a hazai portás, de akkor is csak a szépítés kapcsán említenénk ezt a gólt, ha az ügyeletre viszik utána, mivel Camara halálpontosan emelte be a kontrát. Lefújás előtt csapott szét az ideg: Mangane tök feleslegesen állíttatta ki magát, a sípjel után meg Asamoah Gyannak is felforrt agyvize, némi bokszmeccsre invitálta volna a népeket, ha nem fogják le a többiek. [Montpellier-Rennes 3-1]

Heti hero: Félhivatalosan természetesen a kanadai hokisok, amúgy meg Benoit Cheyrou, akinek közel tíz év és háromszáz bajnoki kellett a Championnat-ból, hogy markába szoríthassa első válogatott meghívóját. Valahogy mindig azt éreztem, sose bújhat ki Bruno bátyó mögül, holott képességek tekintetében semmivel se gyengébb, csak kevésbé látványos a munka, amit elvégez - valljuk be, a tesót lassan guglizni kell (Ciprus). Nagy öröm, hogy az OM-ben még feljebb ívelt a karrierje, amúgy aligha láthattuk volna, ahogy karrierje legnagyobb cselével hintába ülteti Armand-t, majd egy rém laza lövéssel megsemmisíti a PSG-t...

Tabella

Góllövőlista

***

Játék - Kérdésem volna: Párizsban égnek-e már? A helyes válaszokat ide várom: ligue1.nst@gmail.com. Nem vicc.