Tavaly azért nyavalyogtunk, mert unalmas volt a bajnokság. Idén sem rágjuk le a körmünket, mert az Intert valószínűleg senki nem fogja utolérni, de a második helyen egymást előzgetők, és a középmezőny tömörsége miatt eszünkben sincs leszólni a Serie A aktuális szezonját. Főleg egy olyan forduló után, amikor lejátszották az év meccsét, a tabella legszomorúbb tartományába csúszott vissza a Lazio, és egyre jobban hasonlít egymásra a Milan és a Juventus. Vége a Napoli nagy sorozatának, Palermóban mindenki sírt, Sienában meg majd a szezon végén fog. Hajtás után csak azzal foglalkozunk, aki megérdemli.
Amikor egy olasz meccs jó, akkor nagyon jó. A Fiorentinát például hónapok óta nem láttuk ekkorát futballozni, egy nem akármilyen formában levő Romát préseltek a kapujába. A Viola 50 fölött ívelt labdákat a római 16-os közelébe, de ezek közül csak 1-2 volt veszélyes, illetve a Gilardinót elölről-hátulról masszírozó Juan, Mexes kettős ennyit nem tudott azonnal ártalmatlanítani. Amikor mégis komoly helyzetbe kerültek a hazaiak, Julio Sergio állta a sarat, több nagy védése is volt.
A kapust akár nevezhetjük kivételnek is, mert ő valószínűleg képességeit tekintve is jó játékos, de hogy ez a Roma mitől ennyire jó, az megfejthetetlen. Most nyilván azt kellene mondanunk, hogy Ranieritől, de az egészen egyszerűen ki van zárva. A Juve ellen megmutatta, hogy ő pontosan az a gyáva, konfliktuskerülő hátulgombolós, aki akkor volt, amikor még a torinóiakat irányította, 60 fölött pedig nem változik meg az edző filozófiája. És mégis: a Roma nyer, és nyer, még akkor is, amikor az egy pontért is eret kellene vágniuk magukon köszönetképpen.
Nem is boncolgatnánk tovább, mert a konklúzió csak annyi lehetne, hogy Ranieri ekkora ász, és miatta fordult meg minden, ami Spalletti alatt nem akart összejönni. Nézzük meg inkább a meccs összefoglalóját, mert érdemes. Bayern-szurkolóknak külön érdekes lehet, mert ők ugyan idén az év játékával szétvertek egy olaszt, de lehet, hogy most megnézzük, egy olasz mire megy az év játékával ellenük. (Fiorentina-Roma 0-1)
A Juventus és a Livorno meccse kiegyenlített csatát hozott, teljesen megérdemelt döntetlen született, ha valamelyik fél panaszkodhat a szerencsére, az a Livorno. Zaccheronitól nem vártunk csodát, de egy kicsit meg vagyunk lepve, hogy ezt a 3-4-3-nak álcázott 5-3-2-t erőlteti, pedig ehhez nem nagyon vannak játékosai. Mindegy már, ez az idény elment, az egyetlen dolog, amire még koncentrálni kellene, az a BL, ami már a második felvonásban járva egyáltalán nem tűnik simának: a Juventus játékereje a Livornóéhoz mérhető. Melo kiállítása kifejezetten röhejes volt, de pont beleillik az idei Juve-képbe. (Livorno-Juventus 1-1)
A tartalékos Cagliari nem sok erőfeszítést tudott kicsikarni az Interből, Mourinhóék sétálva nyerték meg a meccset. Nem sokat számít a szárdok meg nem adott, de szabályos gólja, ahogy az első gól is elég szerencsés körülmények között született. Az Inter viszont – szemben ellenfeleivel – nagyon simán nyeregeti az ilyen meccseit, és még közben pihenni is ráér. Most már csak annyi kellene, hogy ne legyen felesleges az első félév parádéja egy elcseszett Chelsea elleni meccsel. Sportfogadóknak: az Inter ki fog kapni Nápolyban a hétvégén. (Inter-Cagliari 3-0) Az ellenpont a Milan, amely nem tud igazán magához térni, és aggasztóan kezd emlékeztetni a szeptemberi csapatra: több helyzetük volt, kétszer is eltalálták a kapufát Bolognában, de nem mondható egyértelműen érdemtelennek a hazai pontszerzés. Ronaldinho már máskor is játszott ennyire rosszul, de újabban olyankor is összejött egy győztes gólocska valahogy, de a Milanban megroppant valami, ami miatt még a szezon legjobb játékosa, Ambrosini is a két kapufa találkozására fejelt, nem 15 centivel beljebb. A Roma - eggyel több meccset játszva – megelőzte a Milant, amely a derbi óta képtelen nyerni, és elég fancsali arccal várhatja a MU elleni meccset. (Bologna-Milan 0-0)
Odass, labda!
Maxi Lopez bemutatkozásként győztes gólt lőtt, amivel egyből le is süllyesztette a Laziót a kiesőhelyekre. A Catania viszont elmozdult onnan, és innentől már annyira nem játék a dolog, hogy Lotito nagy erőkkel megindult a Hajduk Splitnél állomásozó egykori Napoli-edző Edy Reja felé. (Lazio-Catania 0-1) Mindenki sírt Palermóban: a győztes gólt szerző Simpliciót távozása késztette zokogásra, Guidolint a hazatérés Palermóba, minket meg Biabiany újabb gólja. A Palermo (is) megelőzte a Juventust. (Palermo-Parma 2-1). Meg a Sampdoria is, amely Sienában nyert (1-2), de Cassano még mindig „sérült”. Komanék a 73 percet játszó magyarral a fedélzeten kikaptak Bergamóban (1-0), az Atalanta ezzel még mindig kieső, de már látótávolságon belül vannak a bennmaradók. Az Udinese vetett véget a Napoli nagy sorozatának (3-1), a Genoa a Chievót verte (1-0).
Az utolsó 100 komment: