A német utánpótlás csapatok a legutóbbi nyáron elkövetett portyája után bő fél évvel már megválaszolásra is került a legfőbb kérdés, mely velük, s más nemzetbeli kortársaikkal, kapcsolatban legtöbbször elhangzott. Mikor jön el az idő a kezdeti fröcskölés után a Mariana-árok meghódítására? Nem a véletlen műve, hogy a Bundesliga élcsapatainak húzóemberei és a Kicker-lista éllovasai között tucatszámra találunk nyomás alatt csiszolódó gyémántokat. Jön az új generáció, a Bundesligában ezen az őszön a húszéveseké volt a világ - véli brodi, és mi csak nagy bőszen bólogatunk az újabb vendégszerzős posztunkhoz.
Ahogy korábban már megénekelték a jövendőmondók, az üstökös nem csak euró milliókat, de lassan európai focisikereket is hozhat az arra szomjazóknak, úgy, hogy ötvenpluszegyen belül maradt a liga. A DFL ezzel jó néhány tőkeerős, szimpatikus, várhatóan üde színfoltnak tetszelgő üzletembernek mutatta fel egyezményesen a középső ujját. De mit számít ez, ha a BuLi az utóbbi évek legkiegyensúlyozottabb őszét hozta és a német csapatok közül még a tökutolsó Hertha is sikerrel abszolválta a maga csoportkörét Európában? Fekete pontot mindössze a nyáron Gelsenkirchenbe tipliző Magathnak írhatunk be az üzenő füzetébe, mivel a posztját az a Veh vette át, és küldte az Európa Ligába a tavaszi katarzis után a Golfsburgot, akinél a büntetés intézményrendszerét feleslegesnek tartjuk.
A nemzetközi részsikerek mellett a Herbst legfontosabb momentuma néhány, eddig ismeretlen talentum feltűnése. illetve, hogy néhány tehetség az eddigi szárnypróbálgatások után már halálos iramban szeli a levegőt a tabella első harmadában.
A nyáron a német utánpótlás csapatok közül az U-17-es és az U-21-es is ellentmondást nem tűrően mosta le aktuális ellenfeleit a számukra rendezett Európa bajnokságokon, így a Rink Neuville kényszerítő után labdát kapó Kirsten háromszög már csak szürrealisztikus rémkép, ömlenek a nagyobbnál nagyobb tehetségek a német klubok akadémiáiról.
A BL első hat helyezettje közül mindössze a Bayern és a Hamburg nem delegált játékost a Svédországban rendezett össznépi menedzserpartira és a Kicker lista soronkénti (kapusok, védők, középpályások, csatárok) top 10-ébe egyszerre, de így sem mondhatjuk, hogy a bajorok kimaradtak volna a frissítésből. Müller és Badstuber személyében két fiatal Gaalaktikussal lett gazdagabb a müncheni kezdő tizenegy. A kikötővárosban Labbadiát hozta a pauza és Boateng sem nézeget nyár eleji nyaralásokat 2010-re a védők rangsorának 11. helyéről.
A listavezető Leverkusenből került ki a legjobb védő, a multifunkciós Castro személyében, aki a kp. sor jobb szélén rohangált a nyári kontinenstornán, majd a válogatottbeli csapattársa Schwaab betörése után, krónikus balbunkó hiány közepette átkerült az eredeti jobbhátvéd posztjáról a bal oldali védő pozíciójába. Mellette a listavezető Leverkusenből megszokott elemként, ezúttal a dobogóról éppen leszorulva Adler tündököl, aki már a válogatott egyesének számít zsenge kora ellenére, és Enke sajnálatos halálának következtében. Az aranygyűjtésről ugyan Hrubesch válogatási elvei miatt lemaradt, de az ősz második fele Kroos (4.) varázslatról szólt.
Két-két spíler is megfelel meg a fentebb támasztott követelményeknek Brémában és Dortmundban. A kp. lista – holtversenyben – ezüstérmese, Özil az elvesztett UEFA döntő után, mentora árnyékából kilépve, előre kitervelt mészárlásba kezdett. A nyáron – hű szárnysegédje, Marin (10.) – nélkül is kivégezte az angolokat, majd a Bundesligában szórta a gólpasszokat négyesével. Az apró Sancho Panzáért halvány aggódást érzünk, mivel pont egy sorral játszatja feljebb Schaaf, mint amennyire kellene. De mit lehet tenni, ha valakinek egy Borowski a vetélytársa?
Az idén 100 éves BVB két delegáltja a védők rangsorában tízedik – Bayern nevelés- Hummels és az egykori oroszlán, mindössze 20 éves vkp., Sven Bender, aki kilenc osztályozott meccsével Özilkével kézenfogva második.
Neuer, a FIFA álomcsapatának a jelölése mellett egy Kicker 6. helyet rakhat a fa alá, a felemás év után. (Cseréje, Fromlowitz a hannoveri vesszőfutás tevékeny részese volt az ősz végén, de így is megkapaszkodott a tizedik helyen.)
A klubcsapatokban nemcsak a német fiatalok fejtenek ki megfelelő newtont a csapat szekerének húzása alkalmából. Dortmundban korosztálya egyik legjobb belsővédője, Subotic pallérozódik, aki Dél-Afrikában akár ki is játszhatja magát a Buliból. Nagy szerencséje az északi elöljáróknak, hogy törökök nem kvalifikálták magukat a VB-re, mivel így a hosszú szenvedést követően végre értékelhető játékot bemutató, s posztját megtaláló Nuri Sahinért nem ütik egymást a kőgazdag arabok angolok. Egyelőre.
Magath a következő csapatbulira Wengertől kéri el az állatsimogató telefonszámát, hogy a tinédzserektől hemzsegő öltöző minden lelkes kis tagja kielégülve hagyja el a klubházat. A debütálók száma nemcsak a Schalke Bundesliga címei számát haladta meg, de erősen közelített a normálistól eltérőnek nevezhetőhöz, még ha a tinik mindegyike hozzátett egy két pontot az őszi 34-hez.
A nyár egyik legjobb igazolása, a hamburgi Elia mellett az ismét fel-fel csillanó hoppenheimi Carlos Eduardóról még egészen biztosan fogy ki firkász tolla magasztalása közben.
A valóban kiváló szemesztert futó német fiatalok mellett nyári csapattársaik sem a téli pihenőre vártak ősszel. A svédországi fináléban pályára lépő tizennégyből a Bayerntől elüldözött Wagner és wolsburgi Jonhson kivételével mindegyik siheder végignyomta az őszt első osztályú csapatában. Nyilván nem mindegyik játékos jut el a Nationalelf-ig és gyanítjuk, hogy mindösszesen Kroos és Özil szerez majd Aranylabdát, de abban is biztosak lehetünk, hogy nem tűnnek el a kocsmapult alatt a generáció kiemelkedő alakjai, hanem a győztes mentalitást magukban hordozva parádézhatnak felnőtt világversenyen is – esetleg egy német klubcsapat színeiben a CL-ben – kiegészülve a német focigyár futószalagjáról lepottyanó további termékeivel.
A fiatalok az ölükbe hulló esélyt magukhoz szorították és egyre élesedő karmaikkal tépik maguknak az utat, melyhez ideális szintér jelenleg a fiatalokra rendkívül fogékony Buli, és a szintén motivált, friss edzőgarnitúra, Kloppóval, Labbadiával vagy éppen Rangnickkal, fiatalokat raklapszám a küzdőtérre futtató Magath-tal és van Gaallal, a rutin képviselőivel.
Tuti recept nincs, volt ki dinamitként robbant, amint pályára került, volt kit az évek alatt építettek fel és be, de annyi bizonyos, hogy a négyszer tíz játékos között kiemelkedően magas a fiatal, a kulcsmomentumként szolgáló hazai VB után feltűnő játékosok száma. Márpedig ezek a srácok sebességbe rakhatják az évek óta egy helyben toporgó bajnokságot és az egyelőre legalább két kör előnyben lévő spanyol tandem és top4 pofájába fújhatják a kipufogófüstöt. Fontmilliárdok és sejkek nélkül. Sőt, ha ehhez hozzávesszük, hogy a német játékosok nem 22-23 éves korukra érik el pályafutásuk csúcspontját, hogy a hátralévő éveket bekokózott éjjeli pillangók társaságában töltsék, akkor joggal bizakodhat minden Bundes-rajongó, hogy a feltörő talentumok még csak az út legelején járnak.
Csapjon meg minket Rudi Assauer lehelete, ha már 2010 a német foci éve lesz, de Fritzék lassan megnyalogathatják a munka édes gyümölcsét, még ha a jókora zabálásig várni is kell néhány évet.
Utolsó kommentek