Két vendégség közt gyorsan befejezzük azt, amit pár napja elkezdtünk és lezárjuk a kedélyesen hullámzó francia liga első felét. A lényeg, hogy - hála a Vélodrome és a Gerland lelkes vendégeinek - gyakorlatilag féltávnál eldőlt a bajnokság. És még mielőtt feltűnne a kommentekben a dőreség szó, javaslom mindenkinek, rendszerezze ismereteit nagy tavaszi felzárkózás témakörben és világosítson fel, miért is ne kéne brutálisnak és gyakorlatilag ügydöntőnek tekintenünk a Bordeaux pontelőnyét az egymás ölében hervadó Marseille-Lyon párossal szemben. Javarészt az övéik alkotják az Év Csapatát, amely harminc gól mellett szintén megtekinthető és megvitatható.

Határozott elképzelésekkel ugrottak a hétvégének Le Tallec-ék: nem szabadott a vonat vonal alá zuhanni így ünnep tisztességére. Gólkülönbséggel sikerült is a rivális előtt tartani magukat: bár a minizseni kigyűjtötte a féltucatot, ugyanez a koreainak is sikerült, ráadásul az ominózus gól a Monaco egyetlen ellencsapás-kísérletének végén érkezett. Összes decemberi pontjuk Park érdeme, de ha már szakaszolják az évet, kíváncsian találgatjuk, most ki a következő, mert azért annyi jó támadója nincs raktáron hercegéknek. Jaj, hogy mondhatsz ilyet, ott van Gudjohnsen. [Le Mans-Monaco 1-1] Mivel Nené nem zárta góllal az évet, bekövetkezett a megjövendölt váltás a góllövőlistán - amikor Hazard és Gervinho (ld. az avantgard screenshotot) kedvet kapnak az elmebeteg focihoz, inkább állj félre, úgy megtarthatsz egy keveset a méltóságodból. Lefújásra biztossá vált a gyanú, hogy kizárólag a sorozatban rúgott négyesek keltette esztétikai élmény miatt nem eresztettek többet a megfogyatkozó Nancy-ba: a negyedik után otthagyták a dögöt a kezdőkörben, aztán szevasz. [Nancy-Lille 0-4] Már meg se lepődünk a Lille műsorán, nagycirkusz, világszám - persze jól járt az is, aki karácsonyi jutalmát (höhö) nagyarányú PSG-győzelemre tolta, különösen úgy, hogy a világon semmi se indokolta ezt. Jallet szabadrúgását rútul bekapta Le Crom, ezzel teljesedett be a könnyed KO. A négyfősre szűkült kiesőjelölt-bolyból továbbra is a GF tűnik legesélyesebbnek az osztályváltásra, de elég sűrű az aljnövényzet, masszív tömörödést várunk odalenn tavasszal. [PSG-Grenoble 4-0]

Kétszeri vezetés után maradt pont nélkül Valenciennes: előbb Audel használta ki a védelemben keletkező félreértést - Audard luftot rúgott, míg a bekk várt -, majd Danic messziről tisztelte meg egykori csapatát, Amalfitano, a bretonok egyik zongoracipelője viszont mindkétszer elvette a vezetés örömét. Gourcuff narancszabálói a legtöbb otthon szerzett gól dicsőségével térnek téli pihenőre. [Lorient-Valenciennes 3-2] Túl korán dőlt el a parti a Sochaux otthonában: Asamoah Gyan edzőjével együtt kapott kollektív dührohamot a könyökös után, bár a szándékot nem látjuk, elég evidensnek tűnik, hogy a hazaiak bekkje nem magát kapálta szemtájon, hogy megtévessze a bírót. Az idegbaj második üteme a Sochaux második góljánál következett - Butin lesről ugrott meg, majdnem el is pepecselte a ziccert -, kár, hogy ekkor már Dalmat tesztelte a nedves gyepen lőni kell! igazságát. Antonetti cseréje - a piros után partner nélkül maradó Bangoura helyére Briand-t küldte be, neki se ment jobban - csupán a lapokban megszellőztetett játékoseladás (vinné az OM, de minek?) fényében értékelhető, hogy a játék szempontjából bejött-e, látjuk. [Sochaux-Rennes 2-0] Tetőzött az anyázás a Vélodrome-ban is. Malige sporttárs ugyan a szünetben korrekten beismerte, hogy hirtelen lógatta Koné képébe a később visszavont pirosat, pihi után elmulasztotta büntetővel jutalmazni Grichting kezezését, úgyhogy a féltávnál elnyert szimpátiapontokat nyomban el is szórta. Nem emiatt égett a Marseille, de még csak a korai cserék sem: az Auxerre egyszerűen annyival jobb a St-Étienne-nél, hogy legalább kontrát rendesen tud vezetni: Jelen Oliech kétszer is megmutatta, hogy kell. Ben Arfa kezdőbe tétele jelzés volt, Deschamps-nak halvány elképzelése sincs a hiányos támadójáték fellendítésére, de legalább megmutatja a portékát, mielőtt elpasszolja: pénzzé kéne tenni a ballasztot a télen, hogy legalább az indokolatlanul magas vételár egy része visszajöjjön. Briand-ra gyűjteni kell, ugye. [OM-Auxerre 0-2]

>>> Nizzában az NST eddig ismeretlen belső frontvonala nyílott meg. Henya megálmodta a boulogne-i gyalut és ne higgyétek, hogy nem volt realitása. Csakhogy házon belül jelentkezett az ellenfele Pote személyében, aki első és második élvonalbeli góljával megfosztotta őt az ünnepi öröm teljességétől. Cinkes januárra számíthattok, aki kardsuhogást hall, bújjon egy spanyol poszt mögé és imádkozzon Higuainhoz. [Nice-Boulogne 2-2]  <<<

Még a Puel szobája sarkába tűzött minifenyő is lángra kapott, akkorát égett a Lyon: másfél percig volt valami pozitív a levegőben, de Marveaux gólja után mindent elborított az égett szag és végleg megsemmisültek a bajnoki álmok. Ahogy az IHM harsogja: "Itt valami megüüüült, itt valami megüüült." A vendégek őszi kontrafocijukat rendkívül összeszedett védekezéssel vegyítették, ami az OL számára magas volt, jutalmul téli minidobogót kaptak a fa alá. [Lyon-Montpellier 1-2] Homlokhoz kapunk-e hát, ha a fentiek fényében hatalmas hangulattal és villámgyors ütésváltással indult az ősz (év, évtized) utolsó bajnokija, Gignac egymaga megnyerhette volna, ehelyett a kiállítás és a nyomában érkező Wendel-szabi (mintha csak direkt célozta volna a védőkobakját) döntött, évtizedesre nyújtva a címvédő győzelemsorozatát. Kinyílt az olló, mindenki bukott, a címvédő pedig féltávnál gyakorlatilag megnyerte a bajnokságot. [Toulouse-Bordeaux 1-2]

Tabella, góllövőlista, miegyéb

Tippügyileg szeme közé, laposan! kolléga hozta az olvasóktól elvárt szerzőverést, mondjuk karácsony táján kevésbé esik jól az ilyesmi, de még épp elfér.

***

Nem kellett sokat gondolkodni az Év csapatának összeállításán, lényegében már hetekkel ezelőtt formát öltött az a válogatott, amibe 2009 legjobb teljesítményeit zsúfoltuk. Csak azokat vehettük figyelembe, akik az egész naptári évet az ötszögben abszolválták - Benzema és Lisandro is kiesett így -, a klubváltással formaváltozást is elszenvedőket (Bastos, Gomis) szintén kiselejteztük, talán nem neheztelnek emiatt. Bajnoki gerincre pöpec támadósort aggattunk, persze csak miután kapust kértünk Lyonból.

Lloris (OL) - Fanni (Rennes), Diawara (Bordeaux, OM), Planus (Bordeaux), Trémoulinas (Bordeaux) - Diarra (Bordeaux), Toulalan (OL) - Niang (OM), Gourcuff (Bordeaux), Hazard (Lille) - Gignac ( Toulouse)