Az OL kiszámítható kecmergésére dobott egy lapáttal a támadások finisénél becsődölő Marseille, a Montpellier is ütemet tévesztett, így szinte a legtökéletesebb forgatókönyv szerint alakult a Bordeaux hazai évzárója. Balmont és Bangoura lábába beszorult egy-egy mesternégyes, miközben a lefulladt hókotróra emlékeztető ellenfelek agyában tudatosult a vereség. Mivel zavarbaejtően sok gólt hozott a forduló, így az átláthatóság kedvéért a történéseket gólok alapján szortíroztuk két ötös és egy hetes csokorba, apró figyelmesség, biztosan értékelitek. Most pedig januárig félretesszük a hétvégi összefoglalók kellemes nyűgét.

Érezhetően húzósabb rajtot képzelt a két Gourcuff, mint ahogy a kezdőkre nézve várni lehetett: az apuka standard támadóit a padra nevezte csupán, akárcsak a fiú mestere, Blanc az övéit. A döntéstől felszabadult Fanchone-Sakuwaha cserecsatársor viszont könnyen és szellemesen jutott el a bordeaux-i porta közelébe, de miután Bellion lemásolta nyitógólját (Vitár Robiért kiált a dolog, ha értitek), elég hamar más irányt vett a mérkőzés. Nem először fordul elő, hogy a viszonylag korrekt, legtöbbször eredményre vezető foci ellenére fölényes győzelmet arat a listavezető, a narancssárgák természetesen nem omlottak össze, pedig mulattató gólokat kaptak: saját tiziből (Sosa kapufája után indult egy menedzserjátékba illő kontra, edzőképzőbe járó olvasóink mentsék el, mint oktatási segédanyagot) a harmadikat, bedobásból a negyediket, fejesből pedig...nem, nem, egyet se kaptak fejesből. [Bordeaux-Lorient 4-1]

Na, aki a Girondins meccsét követte, láthatta a szombati gólok felét: a további tíz (!) banda hozta össze a másikat. Lenne például tippem arra, hányan hallucinálták a meleg kenyérlángos illatát vagy az asszony lágy ölét, miközben épp szögletesre fagytak a Nungesser lelátóin, kicsivel lehettek többen, mint ahány futballra emlékeztető momentum az összefoglalóba került, pedig akadt abból szépen, főleg az elpackázott ziccerek kategóriából. [Valenciennes-Lens 0-0] Picivel több néznivaló akadt a Geoffroy-Guichard-ban, pláne, hogy megfelelő - legalábbis késő őszi mutatványaiknak megfelelő - rajtot vettek a zöldek: az alulintegrált Tavlaridisz 82 perc emberfórt adott a Marseille-nek. Ahogy a kommenteknél említettem, Koné és Brandao ott demoralizálta a túlélésre koncentráló ellenfelet, ahol nem szégyellte, már ácsolták a vágóhidat, már bizsergetett a felrobbanó vendégszektor látványa... Nem is tévedtünk sokat, de kéttucatnyi veszélyes támadás meddősége, illetve egy kósza majdnemmurphy ellenlépés után csak az idegtől robbantak az OM-esek. Brandao kihagyott ziccere méltóképp zárta le az estét. Egyetlen oka van, hogy a St-Étienne-t nem tudják kiütni az idén: Janot. Nyomorultul megszenvedett a pontért, a heti hero emlékplakettet már postára adtuk. [St-Étienne-OM 0-0]

Már épp leesni készült az a bizonyos kő, mikor a hazai bekkek még a sztráda előtt lekapcsolták a száguldozó Mounier-t, de Ben Saada a körülményekhez és a vendégséghez sem illő hanyagsággal a hosszúba nyeste a nizzaiak egyenlítő gólját. Dieuze-é volt a Grenoble 10. lőtt, a Nizza 30. kapott gólja idén, ami tökéletesen tükrözi kettejük eredményekben gazdag őszét. [Grenoble-Nice 1-1] Évek óta vágynak egy legalább közepesen derűs hazaútra a párizsiak, de Rennes-ből sose lesz egyszerű ponttal távozni, még akkor se, ha a vendéglátók fegyverzete újabban enyhén hiányosnak tűnt. Igaz, az ellenfél sorainak határozatlansága hamar meghozta a piros-feketék kedvét, sorban formálgatták a lehetőségeket (Tettey tán először produkált kiemelkedően az építkezésben), alkalmanként üldözőversenyt rendeztek Giulyék térfelén, Bangoura pedig megízlelhette volna, milyen az a mesternégyes - igazán faszául akkor állnak majd a dolgok, ha Briand is magára talál. Konkrétan egy PSG-kapuralövést (kapufa a töröknél) hozott a mérkőzés, hát ez több, mint dermesztő. Mindenesetre amíg a kontrákat úgy sikerül csak követni, ahogy a gól előtt, addig tényleg csak a hátraarc marad. [Rennes-PSG 1-0] Jól jött a zártkapus büntetés a Montpellier-nek, legalábbis a szurkolóknak nem kellett a helyszínen végigdideregni az odahaza addig veretlen újonc második vereségét. Egy belihelt-beordított stadionban mindenkinek jobban estek volna a gólok - két dugó ott ragadt Bakar bokájánál -, de így legalább volt némi melengetően ungárische érzete a dolognak. Lyonban zár az élbolyból lassan ereszkedő újonc, Correáékat meg a Lille méregeti. [Montpellier-Nancy 0-2]

Utólag bevallom, hogy alaposan megtévesztette a rendszert a Le Mans két friss győzelme, már csak heccből is be kellett volna tippelni a négyest, a betyárhuszármindenitneki. Tudniillik csak a szünetig már összegyűlhetett volna ennyi gól a kiesőjelölt hálójában, különösen Hazard megaszólója után lógott a levegőben egy kijózanítónak is erős pofon - amilyenből, ugye, már jutott bőven az otthon melegétől távol felettébb gyámoltalan Le Mans-nak. Hiába a szép foci, hiányérzetünk van, Balmont-nak csak be kellett volna dúrnia azt a tizit. [Lille-Le Mans 3-0] Bevégezte európai küldetését a Toulouse, így nyugodtan koncentrálhatott arra, hogy egyenletesebbé tegye ligaszereplését, kár, hogy már vége van lassan az évnek, így legfeljebb a sorminta kozmetikázását és a karácsonyi kórházasdi elkerülését lehetett megjelölni  fő célként. A hajráig túlteljesítettnek ítélhettük a kört a TFC szempontjából, hiszen az ismeretlen brazil Luan góljával nyerésre álltak, a korábbi éllovas viszont ikszre mentette utolsó hazai meccsét, így noha hetek óta nyeretlen a csapat, már elég szépséget gyűjtött egy hangulatos évbúcsúztatóhoz. [Auxerre-Toulouse 1-1] Hibákkal és elkésett belépőkkel gazdagon megszórt tucatbajnokival zárta a hétvégét a hercegségbe látogató Lyon. Kevés értékelhetőt láttunk - azért Nené Bastos gólja kétségkívül nagyon metál volt. Meg az öt-öt után kiesett Toulalan visszatért: nagyjából azóta ideje süpped a talaj Puelék alatt - és kábé azóta keresi magát a Monaco is -, de a punnyadt szériának már csak a naptár vet véget. Hát, úgy ennyi. [Monaco-Lyon 1-1]

***

Ezúttal a homályos részeken kerestünk méltó alanyt heti portrénkhoz, Efsztatiosz Tavlaridisz személye meg adta magát. Tegye föl a kezét, aki emlékszik arra az összevissza néhány negyedórára, amikor ő az Arsenalban játszott - no kidding -, köszönöm! Most az nyújtózzon, aki tudott róla, hogy jelenleg a St-Étienne játékosa! Jabizony, anno - mikor még a kontinens csodálatát kivívó Lille védősorában ügyködött - a liga egyik fiatal sztárja volt a görög, jómagam is kedveltem a játékát, most meg a zöldekébe is alig fér be. Ha meg ott van, több kárt csinál, mint egy tornádó meg egy drogkartell együttvéve, lásd e hétvégét, ahol csak Janot bravúráradata mentette meg a közösségi seggberúgástól. Volt olyan éve, hogy tizennégy (!) sárgát szedett össze, valljuk be, ehhez tényleg kell  némi tehetség. Ha már nem kihívás a L1, visszatérhetne a PL-be, állítólag lenne rá vevő és hajlana is a bizonyításra.

Tabella

Góllövőlista

Játékkérdésünkre Bixente Lizarazu nevét vártuk, ezt páran el is küldték, őket már felkértük a közreműködés táncára. Az apropót viszont nem, ezért eláruljuk: egykori kedvenc balbekkünk e hónapban ünnepelte 40. születésnapját...