Landon Donovan szerint kibaszott szánalmas, amit Beckham művel, rossz kapitány, ráadásul viselkedése sem példamutató - válogatott okosságait Grant Wahlnak, a The Beckham Experiment (A Beckham-kísérlet) c. könyv írójának adta le. Amúgy ez tök jó, magam is készülök egy leleplező anyaggal József Attiláról, véleményem szerint ugyanis a transzrealizmusra gyakorolt hatása megbocsáthatatlan, hazafias költészetében túlteng a múltba révedés, és a betűit sem kötötte át rendesen. Vagy csak felületes, pökhendi szemlélő vagyok? Igazából senkit sem érdekel. Sem az igazság, sem Donovan, sem az MLS. Miénk a futball, és miénk David Beckham is. Ez van.

David Beckham Inc. 2007 júliusában szerződött a Los Angeles Galaxyhoz öt szezonra, évi 50 millió dolláros fizetésért, csoda, hogy Monsieur Platini nem adott hangot aggódásának, és akkor még a Vatikán sem cöccögött fejcsóválva a számok hallatán.

Elméletileg nehezen értékelhető a lépés. Mondhatjuk, hogy Pelé és Beckenbauer után újabb reklámtábla szerződött Amerikába, hogy már kiégett és nem ütötte meg az európai (nem mintha lenne másmilyen is) elitfutball színvonalát, hogy ő valóban messiáskodni érkezett Los Angelesbe és a kölykök ezentúl majd özönleni fognak a focipályákra. Bár mindegyik felvetésben lehet igazság, Simon Fuller ezeken csak jókorákat röhögne.

Beckham amerikai szerződésének évében a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb személye közé választotta az angol menedzsert/producert, ügyfelei között találjuk Andy Murrayt, Claudia Schiffert vagy Annie Lennoxot is, de érdekeltségei közé tartozik Elvis Presley örökségének ápolása, és Muhammad Ali üzleti ügyeivel is ő foglalkozik, szóval nem egy pitiáner alak a szaknévsor-businessből. Ja, igen, ő menedzselte a csúcson lévő Spice Girlst, és anno ő mutatta be Victoriát egy másik ügyfelének, David Beckhamnek. Ha ehhez hozzácsapjuk, hogy szintén ő alkotta meg az American Idol koncepciót is - mely mára nagyjából 2,5 milliárd dollárnyi értéket képvisel – akkor nem kell tovább törni a fejünket, hogy mi a vihart keres Becks&Posh Los Angelesben, pontosabban Hollywoodban.

Aki hallotta már Beckhamet nyilatkozni, az tudja, hogy nem egy szellemóriással van dolgunk, és Fuller zsebében, valamint Victoria szájában David barátunk úgy elvarázsolódott, azt sem tudta, melyik kontinensen van, csak azt kereste, hol kell aláírni.
Érkezésekor Landon Donovan (és felesége, a CBS Rules of Engagement szitkomjában szereplő Bianca Kajlich) volt az MLS egyértelmű sztárja, no de szerencsétlenségére itt mégiscsak a foci és az Egyesült Államok kapcsolatáról beszélünk, szóval nem volt kérdés, hogy a világ elsőszámú házaspárja szegény rokonná silányítja majd őket. Oda a kultusz, a 2002-es vébén lőtt gólja a mocskos mexikóiak ellen, kocsi, ló, mindent elvisz az ár.

2007-ben Frank Yallop volt a Galaxy edzője, aki azt találta ki, hogy ő majd jól összebarátkoztatja a két falubikát, egymás melletti öltözőszekrényeket kaptak, közös vacsorákat szervezett a két pár számára, melyeken maga is részt vett. Gyermekded tervei nagyjából egy hétig alakultak megfelelően, ekkor ugyanis Tim Leiweke, a Galaxyt (is) birtokló AEG ügyvezető igazgatója felemelte a piros telefont, és leszólt, hogy ugyanmár, legyen ez a Beckham a csapatkapitány. Lalas, a klub elnöke és Yallop is megpróbálta elbagatellizálni az ügyet (Hadd legyen ő a kapitány, te maradsz a sztár), de Donovan önérzetébe beékelődött az első szálka. Három hét gondolkodási időt kért, hogy megismerhesse Beckhamet, de könnyen beláthatta, mindössze két választása van. Vagy az edzőjére veri a karszalag-balhét, és ezzel komoly feszültséget kreál az öltözőben, amiből csak szarul jöhet ki, vagy önként adja át a kapitányságot, bezsebelve Beckham és a közvélemény elismerő szavait a nagylelkű gesztus kapcsán. A második mellett döntött.

Beckham kapitánykodásával később a többiek sem voltak elégedettek, hiszen nem tartott lelkesítő beszédeket, sérülés/eltiltás esetén nem mindig tartott a csapattal, konfliktuskezelésben sem járt élen, nem állt ki a csapattársai mellett. Jött, köszönt, edzett, beadott, ha kérdezték válaszolt, köszönt, elment. Kiváló csapattárs, rossz kapitány – foglalta össze társai véleményét Chris Klein, az egész MLS egyik legkedveltebb játékosa.

Donovan azt is felhánytorgatta neki, hogy a kizárólag a játékosok részvételével zajló vacsorák (players-only meal) alkalmával nem ő állja a cehet, hiszen vannak köztük olyanok, aki mindössze 20-30 ezer dollárt keresnek évente, ráadásul ő [Donovan] ezt mindig megtette kapitánysága alatt. Ezzel egyébként a többiek nem feltétlenül értettek egyet, konkrétan egyáltalán nem izgatta őket a téma (none of us cared – Kelly Gray), majd Klein még azt is hozzátette, hogy Beckham csak egy akart lenni közülük, márpedig hogyan illeszkedhetne be a csapatba úgy, hogy folyton különcként viselkedik, és jobbra-balra fizeti a számlákat.

Az első szezonját jobbára a rehabilitációs osztályon töltötte Beckham, mindössze hét meccsen lépett pályára, a Galaxy pedig zsinórban másodszor maradt le a rájátszásról. Yallop lemondott, és ezzel kezdődtek a komolyabb problémák.

Az új vezetőedző Ruud Gullit lett, de kinevezéséhez Lalasnak volt a legkevesebb köze. Mikor levitte az öltözőbe, hogy bemutassa a csapatnak, néhány mondata után előpenderült egy ismeretlen alak, és jóízű bizalmaskodással vázolni kezdte, hogy ezt akkor így, azt meg úgy. A csákó Terry Byrne volt, David Beckham ügynöke, menedzsere, jó barátja, akit a már említett Leiweke szerződtetett tanácsadónak a klubhoz, mégpedig úgy, hogy erről sem a játékosoknak, sem Lalasnak nem volt tudomása, azt sem tudták, ki ez a fószer és hogy került az öltözőbe.

Gullittal gyalázatosan játszott a csapat, három hónapos nyeretlenségi szériákba néztek bele, a játékosok folyamatosan kritizálták, mégpedig jogosan. Egy Beckhammel a csapatban soha, egyetlen egyszer sem gyakorolták a rögzített játékhelyzeteket, nem fordított figyelmet a játékosok egyéni képzésére, edzések után azonnal lelépett, mintha nem is a klubhoz tartozna. David, mint csapatkapitány, nagyokat hallgatott, sőt.

Ő maga sem volt elégedett, de inkább csapattársait kritizálta, hogy kevés labda kerül a jobb oldalra. Emiatt sokszor behúzódott középre, a saját tizenhatosáig lépett vissza labdákért, de nyolcvan méterre az ellenfél kapujától nem sokat tett hozzá a támadásépítéshez. Nem egy középhátvédért fizetünk milliókat – borzolta szemöldökét Lalas az eseményeket látva.

Júliusban (2008) Donovan úgy érezte, eljött az idő, hogy tegyen valamit, de analfabéta módon sms üzenetre hagyatkozott, melyben arra ösztökélte Beckhamet, hogy hagyjon fel az építkezéssel, és inkább a támadó harmadban hasznosítsa tudását, ettől lesz veszélyesebb a csapat játéka.

(I know you're frustrated and I know you're trying, but we need you farther up the field where you're more dangerous. You're the best player out there and you need the ball, but it doesn't help us achieve anything if you're doing other people's jobs)

Beckham nem nagyon figyelt rá. Mindenkinek többet kell mutatni a pályán, fel kell javulnunk. (We just need guys to be better on the field and do a better job). Ez persze nem valami nagy eresztés, Klinsmann jut róla eszembe, aki a Schalke elleni meccs szünetében (0-1) egyetlen tanáccsal bírta ellátni a játékosait. Srácok, gólt kell rúgnunk, gólt kell rúgnunk.

2008 augusztusában Leiweke lenapalmozta a Galaxy vezetését, kirúgta Lalast, Gullitot és Byrnet is, amitől David igencsak mirci-morci lett, és nem habozott ennek tanújelét is adni. Októberben, a szezon legfontosabb meccsére (Houston Dynamo vs. LA Galaxy) el sem utazott a csapattal, mivel sárga lapjai miatt eltiltását töltötte, pedig az újabb vereséggel biztossá vált, hogy megint nem jutnak be a rájátszásba. Tette mindezt a csapat kapitányaként. Ejnye, csúnya fiú.

Donovan újra kiborult, ezúttal már csapattársai is osztották a véleményét.

Lehet, hogy nem alkalmas vezérnek, csapatkapitánynak, de a liga legjobban fizetett játékosától, a kapitányunktól elvárható, hogy minden edzésen, minden meccsen ott legyen, dolgozza ki a belét, mutasson példát. Ez a minimum, és még csak ennyit sem tett meg.

Négy nappal később Beckham bejelentette, hogy a Milánnál képzeli el a folytatást, de márciusban, az MLS kezdetére majd istenbizony visszatér. Na ja. Hát nem tért. Öt Serie A meccs után újabb bejelentés következett – Becksiboy maradna a szezon végéig, és csak júliusban térne vissza az MLS-be. Hónapokon keresztül folytak az egyeztetések, és Amerika vett egy csipetnyit a saját módszereiből, szárazon lenyomták a torkukon az egész csomagot, mint egy közönséges libának.

Ettől függetlenül David Beckham végül visszatért, botrány, fújolás, transzparensek, tetemre hívás.

Olyan bazi nagy tanulsága nincs az esetnek, egy fél év múlva a kutya nem emlékszik majd rá, ráadásul mindezt a lehető legnagyobb magabiztossággal teszi.

Beckham egyszerűen buta, a világ egyik legdörzsöltebb menedzserének, és akarnok feleségének karmai közt vergődve esélye sem volt kilépni a medvecsapdából. Annyira viszont nem buta, hogy öt évet húzzon le az MLS-ben, a focit ugyanis Európában játsszák, ő meg focista. Támadhatatlan duma, hogy mindez az angol válogatott oltárán történik, meg 2010, az angolok pedig fél évszázada csocsóban sem nyertek semmit, kell a nagy David. Maradna ő szegény, de ez a mocskos digó zsarolja, hogy az MLS-ből nem válogatja be.

Az amcsik mondhatnak, amit akarnak, ha fociról van szó, Európában csak arra méltatják őket, hogy egy hot-dogot tömjenek a pofájukba, aztán coki.Beckham beletörölte a lábát a klubba? Na és? No biggie.

A szurkolóknak Beckham kell, az mégsem kafa, hogy a világ egyik legkülönlegesebb játékosa Los Angelesben bohóckodjon, örüljenek, hogy láthatták. Ostoba volt Beckham? Naiv? Nem elég körültekintő? Jellemtelen? Kit érdekel. A szurkoló csak arra fog emlékezni, hogy ja, volt valami amerikás kalandja, már a csapat sem nagyon rémlik, fiatal volt, pornózott, istenem, előfordul. A lényeg, hogy újra itt van, ez a Donovan gyerek meg azzal legyen elfoglalva, amit a Bayern erőnléti stábja mondott róla, hogy errefelé még a tartalékcsapatban sem szokás ilyen kondival focizni. Haha, a marha.

Ez meg egyszerűen zseniális, megtekintése kötelező.