A topligák közül elsőként az angol fejeződött be, hogy minél több időt hagyjanak a nemzeti csapatnak az EB-re a világbajnoki selejtezőkre való felkészülésre. Voltak izgalmak az utolsó kilencven percek alatt is bőven, de végül az érdemi kérdésekben nem történt változás. A bajnoki serleget az a csapat és az a játékos emelhette fel, aki a legjobban megérdemelte, és az a csapat nem esett ki, amelyik az utolsó fordulókban a legtöbbet tett ennek elkerüléséért. Igazságos játék ez a foci. Ja nem, nagyon nem. Érzékeltetve a feszültséget, mi is megpróbáljuk időrendben végigkövetni az eseményeket mind a bajnoki címért folyó versenyfutásnál, mind a kiesés elleni küzdelemnél, megfűszerezve manchesteri életképekkel. Hajtás után ezekről és a összes többi mérkőzésről.

Úgy döntöttünk, hagyjuk magunkat érzelmileg is manipulálni, és egy manchesteri pubban izgultuk végig az eseményeket. A vendéglátó egység O'Shea névre hallgatott. Igaz, semmi köze a United játékosához, bár tavaly a Liverpool - MU meccset is itt tekintettük meg. Az meg tipikusan a nomen est omen esete volt.

Igazi meglepetéssel indult a végső csata, hiszen Sir Alex a kezdőbe jelölte Rooney-t, így újra összeállt a Shrek-Qua... verhetetlennek vélt trió. Bár ettől még senki nem nyugodott meg. Mindenki tudta, hogy a Wigan nem fogja magát könnyen adni és a Chelsea győzelmét is elég sokan biztosra vették. Steve Bruce fiai nem is cáfoltak rá a vártakra, nem álltak be védekezni. Sőt, még ők próbálkoztak többet kapuralövéssel. Egyik ilyennél Ferdinand véleményesen mentett a tizanhatoson belül. Adtak már ilyenért tizit, bár inkább a válla volt Riónak, de a karját is nagyon eltartotta a testétől. Örülünk, hogy nem ez döntött, és a spori hibázott eleget ezen kívül is. Igaz, nem a MU tizenegyesénél. Rooney-t - szerintünk feleslegesen - elütötték a kapu előtt, így ismét óriási téttel bíró büntetőt rúghatott Hisztiboy. A Barca ellen hibázott, most nem.

Az emelkedett hangulatot fokozta, hogy Londonból csak Terry sérüléséről érkezett hír, gólról nem. A Kékek kapitánya egy szerencsétlen ütközésnél ütötte be a könyökét. Törést nem állapítottak meg, amilyen szívós, akár már a BL-döntőben is játszhat (az EB-n meg már egész biztosan, haha). A szünetre így pontelőnnyel és nem emberhátrányban vonulhattak Tevezék. Igen, véleményünk szerint, ki kellett volna küldeni Scholest. Erről Ferguson is így nyilatkozott, emiatt ne ugorjatok nekünk. Sárgája volt (jogosan, hiába rúgta el a labdát is, hátulról repült, nem érdekelte, hogy a labda után a babát is söpri) és egy lendületben lévő támadást akasztott meg. Ez bizony második sárgát ért volna. Bár semmi kétségünk afelől, hogy tíz emberrel is behúzta volna a MU.
A szünet után Mr Bennett bizonyította, hogy igazából csak Scholesnál nincs videója, egy teljesen egyértelmű büntetőt elnézett asszisztensével együtt, bár akkor már a szenvedő félnek nem kellett volna a pályán lenni. Aztán jött a hír, hogy Seva (mit keresett már a 60. percben a pályán???) megszerezte a vezetést a Bolton ellen, vagyis egy Wigan gól a Chlesea bajnoki címét jelentette volna. Forgatókönyv szerint érkezett is egy veszélyes Heskey fejes. A feszültség tényleg tapintható volt. Mi Guinnessnek hívtuk.
A United hajtott is a megnyugtató második gólra. Rooney lövését és Ronaldo szabadrúgását is védte Kirkland, de a slusszpoén nem rájuk volt kiosztva, hanem a hétszázötvennyolcadszor United-mezbe bújó (ezzel Bobby Charlton rekordját beállító) Ryan Giggsre.

Azért abban van valami gyönyörű, hogy Scholes lövi őket a BL-döntőbe, majd Giggs biztosítja be a bajnoki címet. Talán Neville lőhetné a győztes gólt Moszkvában, bár erre tényleg kicsi az esély.
A hátralévő tíz perc már csak formalitás volt, Granték teljesen feladták a küzdelmet. Mondjuk egy szokásosat még mentett A.Cole a gólvonalról, de az utolsó percben még a győzelmet is kiadták a kezükből, és Drogba is megsérült (talán ez a legfájóbb). Közben Manchester ünnepelt.

Teljesen megérdemelten lett bajnok a United, de az izgalmakért a többiek is sokat tettek. Köszönet a Chelseanek a szívósságért, az Arsenalnak a szép fociért és a Liverpoolnak, hogy idén sem szóltak bele. Ferguson és Giggs is tizedszer lett bajnok. No comment. (Wigan - Manchester United 0-2; Chelsea - Bolton 1-1)

Az utolsó négy csatája több fordulattal szolgált. Az első félidőben a Reading és a Birmingham is vezetést szerzett, így előbbiek álltak bennmaradásra, és McFaddenék is bizakodhattak, hiszen egy esetleges Derby egyenlítés esetén már ők a bennmaradók. A második félidő derekára azonban már csak kétszereplős lett a versenyfutás. A Reading 3-0-ra vezetett, így a Birmingham csak betyárbecsületből verte el a Roverst (Birmingham - Blackburn 4-1). Minden szem a Fratton Parkra szegeződött, tud-e élni a lehetőséggel a Fulham. Egy ideig úgy tűnt, hogy hiábavaló volt az elmúlt hetek eszeveszett hajrája és csak kapufáig jutottak (Demsey, McBride), de aztán a 76. percben minden eldőlt. Bullard csavart be - most is - remekül egy szabadrúgást, és a lesre állító védők mögül kilépő, nem éppen fejeseiről híres Murphy bebólintotta a mennyországot jelentő találatot. Nem semmi, főleg úgy, hogy szombat reggel még az sem volt biztos, hogy játszik. (Portsmouth - Fulham 0-1; Derby - Reading 0-4)
Lehet azon elmerengeni, hogy megérdemelte-e a Fulham, vagy sem. De... Az a csapat, amelyiknek Hugh Grant szurkol amelyik az utolsó hat fordulóban 12 pontot szerez, míg a vetélytársak csak 4-5-öt, ott ez a kérdés csak költői. Mi nagyon örülünk, hogy ők jövőre is a legfelsőbb osztályban küzdenek, és köszönjük, hogy beteljesítették a jóslatunkat.

Az UEFA kupában, nem meglepetés, az Everton indulhat, miután magabiztosan legyőzte a Newcastle-t. Lescott ismét betalált, erősen jelentkezve az év csapatában való tagságért. Védő létére góljainak száma pont nyolccal több, mint amennyit Alan Smith csatárként szerzett (Everton - Newcastle United 3-1). A Villa meg leeresztett az utolsó fordulókra, és félő, hogy szétkapják a csapatot, mint bolondgyerek a legót (West Ham United - Aston Villa 2-2). Szerintünk nem jutnak sokáig az Intertoto kupában.

Hosszú idő után újra volt magyar pályára lépő a PL-ben. Fülöp Marci őrizte a Sunderland kapuját, nem is rosszul. Igaz, nem a legerősebb Arsenal ellen (Fabianski, Song Billong, Senderos, Djourou, Clichy, Eboue, Denilson, Silva, Walcott, Adebayor, Bendtner), de csak egy gólt kapott, voltak nagy védései, a gólról pedig nem tehetett. Reméljük jövőre több szerepet kap, vélhetően a Stoke City-ben (Sunderland - Arsenal 0-1). A londoniak mellett a Pool is győzelemmel búcsúzott, a vártnál kicsit langyosabb meccsen. Ez a hazaiak számlájára írható, hiszen ők nem tudtak betalálni, míg a másik oldalon Torres hozta a megszokottat (Tottenham - Liverpool 0-2). Volt még egy meccs, de arról - elhagyva a királyi többest - én most nem szeretnék semmit sem írni (Middlesbrough - Manchester City 8-1).

 Jó kis szezon volt. Talán az egyik legjobb. Sajnáljuk, hogy vége.