Beszarás durva szezon ez. Ezzel a mokány kijelentéssel érkezünk péntek reggel, mentségünkre legyen mondva, hogy csak a miénkhez hasonló szintre kívánjuk hergelni zseléország focirajongóinak azon részét, amely valamiért még nem pörgette üzemi hőmérsékletűre magát. A hétvégén eldőlhet minden, de lehet, hogy semmi nem dől el! Két kék-fekete társaság is kimondhatja a bajnokság utolsó szavát, az egyikük ráadásul saját maga mellett emelhet szót, míg az Atalanta Rómában próbálhatja kihasználni, hogy a hazai huszonnégy szemgolyóból (Aquilanié duplát ér) minimum a fele a milánói híreket vizslatja majd. A Milan komplett kerete egy darab mosollyá állt össze, őszintén megmondjuk, igen bízunk benne, hogy azért a puskaport szárazon tartják, a Napoli ugyanis nem az a lepofozásra jelentkező hülyegyerek, kivált a San Paolóban. Eközben ugyanis a Fiorentina a bennmaradásért elkeseredetten, bár roppant kevés eredménnyel küzdő Parma ellen igyekszik majd feltámadni halottaiból (adjuk meg, az is szép lenne), melyet nehezít Mutu hiánya, akit legközelebb jövő hó 9-én láthatunk, amikor este hatkor a Franciaország elleni meccsre kikocog. Bármilyen furcsa, a Livornónak sem főtt még le, hiszen a pihenő üzemmódba kapcsoló, egyébként is atomszar Torino elleni győzelemmel újra versenybe löknék magukat, de mégsem ez a legfontosabb, hanem a Reggina-Empoli, ahol a vesztes jó eséllyel kuka. A többiek bohóckodni fognak, akinek pénze van, vesz, akinek nincs, az elad. Mindez hajtás után.

Inter – Siena 2-0
Ezzel elmondtuk a választ a feszítő kérdésre: tud-e az Inter küzdeni, vagy bemanszolnak? Ez még Inter-léptékkel mérve is túlságosan méretes lángos lenne, talán ezért is mondta a már többször idézet Milan-szurkesz pajtásunk, hogy ha kell, a végén a bíró is felmegy fejelni a kapus mellé. Eddig egyébiránt összesen négy meccset játszott egymás ellen a két csapat itt, a két éve elvitt pontokért cserébe az Inter háromszor is kopaszra verte ellenfelét, volt közte egy randa 4-0 is. Szóval szerintünk ez a realitás, aztán bevalljuk, megnéznénk Mancini arcát a 68. percben 0-0-nál. A Robur mondjuk idén gázolt már óriást, viszont inkább a hazai utakon virgonc.

Roma – Atalanta 2-0
De simán lehet 0-2 is, ha mondjuk a 30. percre Jimenez vág kettőt, mert akkor a Roma valószínűleg elég látványosan letojja majd, hogy mi történik a pályán, helyette az Inter ellen esedékes kupadöntőre élezi majd magát. Merthogy oda bejutott, ezzel pedig megmaradt az esély, hogy az olaszfoci szebbik orcájának reprezentánsa idén is nyer valamit.

Napoli – Milan 1-2
Megértük ezt is: nincs a vonzáskörzetünkben Milan-szurkoló, aki egyetlen percre is bánja, hogy Pirlo nem játszhat. Vigyázat, baljós árny vetül a Rossoneri középpályájára Brocchi személyében, a hazaiaktól pedig bizonyára szépen kíván búcsúzni Sosa, Lavezzi bármikor szívesen csinál bohócot Nestából, Hamsik pedig sokkal jobb, mint amennyire szimpatikus. Pippo Mio, hozzád szállnak most méltatlan gyermekeid fohászai.

Fiorentina – Parma 2-0
Pedig sok minden szól ellene. Lássuk a pármai örömhíreket: első, és legfontosabb, hogy Couto még eltiltott. Aztán visszatértek egy csomóan, igazából már csak Pisanu fog igazán hiányozni (Corradi senkinek). Rossz hír viszont, hogy idegenben kellene nyerni, mert a döntetlen jól hangzik, de lehet, hogy pont másodosztályt ér. A Fiorentina pont akkor lesz kénytelen bevetni az egész évben jegelt Osvaldót, amikor a legjobban kellene a gól, de érzésünk szerint meglesz nekik is, aztán hogy az mire lesz elég…?!

Juventus – Catania 2-0
Már csak becsületből is! A szicíliaiaknak nem fest jól a helyzetük, ugyan pillanatnyilag bennmaradók, de ketten is egy győzelmen belül vannak mögötte, ráadásul biztosan letörte őket a kupadöntő küszöbéig tartó álom elvesztése. A Juvéban csend, s béke honol, ők már a nyárra tartalékolnak.

Reggina – Empoli 1-1
Vajon a kispolgári ízlés, vagy a lovagias jelleg évszázadokon átívelő fennmaradása okozza, hogy az olyan csatákra gerjedünk a legjobban, ahol a vesztes elhull? A komoly az, hogy a Regginának talán már egy döntetlen is túlélést jelent, az Empoli viszont az egymás elleni összevetésben is alul marad a Parmával szemben, így győznie kellene. Szerintünk az Empoli úgy jár, mint kollektív szívünk csücske, az Alavés.

Livorno – Torino 3-0
Ettől függetlenül a komcsik távoznak, hiszen öt pontra vannak a legrosszabb bennmaradótól. Láttunk már éjjeliőrt nappal meghalni, mi mégsem hiszünk egyszerre ennyi szerencsés körülmény összjátékában. Más kérdés, hogy a Toro tökéletes áldozati bárány, hiszen ki már nem eshet, és játékukat látva ezt hisztérikusan kell ünnepelniük.

Udinese – Cagliari 3-0
Méltatlanul kevés szó esik a remek csatárai által repítetett udineiekről, pedig extrém esetben akár még a negyedik olasz Bl-csapat is lehet belőlük. A Cagliari szintén nagyot rohant idáig, ám mivel már csak hasonló extrém esetben eshet ki, talán már nem mozgósítanak akkora energiákat, mint a télen.

Lesz még egy Genoa-Lazio (0-0), és egy Palermo-Sampdoria (1-1)