Előre szólunk, mostantól már minden fordulóban lesz olyan meccs, amit sorsfordítónak fogunk titulálni! A szezon utolsó negyedéhez közeledve ugyanis már a legkisebb botlás is döntő jelentőséggel bírhat, legyen az érintett csapat célja akár a bajnoki cím, akár az európai kupahelyek, akár a kiesés elkerülése. A Derby della Capitale mellett az Inter genovai túrája sem tűnik könnyed városnézésnek, a Milan és a Fiorentina egymás közti harcuk közben mindketten komoly banánhéj felé közelednek, a Juventus feladata pedig ugyan lényegesen egyszerűbbnek tűnik, de ne legyen kétségünk; az Empoli már vérbe mártotta a tomahawkot. Hátul Livorno-Reggina (egyikük kiesik), Catania-Siena (egyikük kiesik), és ha szabad egy bombabiztos tippel élnünk, a Cagliari komoly fajtalankodásra készül az Atalanta kárára. Hajtás után bátor tippek következnek!

Lazio-Roma 2-2
Február 16-án a Roma a Juventushoz utazott, megkezdve ezzel egy olyan menetelést, melyhez képest Hannibál római kiruccanása városligeti andalgásnak tűnt: három nappal később jött a Real Madrid, még a héten a Fiorentina, következő szerdán az Inter, a hétvégén a Parma, hét közben jött a Real elleni visszavágó, amit egy Nápolyi túrával vezettek le. Ezt követte a Milan elleni csörte, most pedig ismét hétközi forduló, a legnagyobb rivális, a Lazio ellen, ez pedig bő egy hónap alatt 9 tétmeccset jelent, amik közül mindössze a Juventus ellenit veszítették el! (Április csak ránézésre lesz kevésbé durva, hiszen jönnek sorban a No Prisoners feliratú pólóban acsarkodó kiesőjelöltek, a Manchester United elleni duell és a kupaelődöntő). Valamiért mégsem tűnnek fáradtnak, a Milan elleni hatvanperces szerencsétlenkedést mi sokkal inkább az ellenfél jó és taktikus játékának tudjuk be, Spalletti nagyon okosan sáfárkodik a rendelkezésre álló kerettel – ám kicsit tartunk tőle, hogy a lendület pont a legrosszabbkor fogy el. Szomorú tény, hogy aki az év ezen szakaszában csúcsformában játszik, annak általában a hajrára fogy el a naftája.
A Lazio gondjai már kevésbé kellemesek, 34 pontjával már nem valószínű, hogy kiesne, de ahhoz képest, hogy a Serie A egyik Bl-reprezentánsáról beszélünk, mindennek nevezhetjük a sasok szezonját, csak eredményesnek nem. A rengeteg sérülés sújtotta Lazio tíz vereség és ugyanennyi döntetlen mellett mindössze nyolcszor tudott győzni, mégsem tudjuk előre lefutottnak nevezni a fővárosi derbit, amely véleményünket tovább táplálja a két csapat őszi összecsapása. A 10. fordulóban nyert ugyan a Roma, de az ezer sebből vérző Lazio is minden dicséretet megérdemelt, mert hatalmasat küzdve igencsak megnehezített vitán felül erősebb ellenfele dolgát. Ledesma szabadrúgása pedig mestermunka volt, aki emlékszik, nem vitatja.
A Lazio a télen Angliából elcsaklizott Bianchi csatába küldésével ismét a 4-3-3 formációt preferálja majd, így a Roma várhatóan balról befelé lesz kénytelen tolni a védekezését, hiszen Cicinho felfutásaira égető szükségük van a jobbszélen. A kékek védelmének jobboldalára visszatérhet De Silvestri, akinek talán megbocsátjuk fertelmes ocsmánykodását, ha hajlandó a fejére hamut szórva a tőle elvárt magas szinten ismét sértődésre bírni Mancinit. A Ledesma-De Rossi csata döntő jelentőséggel bír majd, ha már Meghnitől teljesen hiába várta Rossi mester, hogy a híreknek megfelelően új Zidaneként működjön (várhatóan nem is kezd). A Roma Taddei-Perrotta-Mancini tengelye - Spalletti nagy szerencséjére - egy csapásra veszélyesebbé tehető Giuly és Vucinic pályára küldésével, a kezdőként erőltetett trojka ugyanis ha néha meg is villan, messze nem úgy tevékenykedik, ahogy elvárják tőlük.
Az örökmérleg a Lazio pályaválasztása mellett kifejezetten szoros, hiszen 63 lejátszott meccsük után csak egy győzelem választja el egymástól a két csapatot. 20 Roma-siker mellett 19-szer örülhettek a fél várost felgyújtva a Lazio hívei (a gólkülönbség 64-73), mi pedig nem hisszük, hogy ebben a fordulóban egyenlítik ki az állást a sasok és nem, nem arra gondolunk, hogy 9-0-ra nem fognak nyerni – hanem arra, hogy egyáltalán nem fognak. X2-nek érezzük inkább, de egy derbi, az mindig derbi, itt teljesen mindegy, ki milyen helyezést foglal el, ez ugyanis az év legfontosabb összecsapása mindkét fél szurkolói számára, hiszen nincs felemelőbb érzés, mint a busz ablakából kipápázni az ellenfél mezét viselő polgártársnak, egyúttal biztosítva róla, hogy ilyen távolságból is jól látszik a neonból kirakott L betű a homlokán. Míg a Lazio a becsületéért küzd (számukra már csak a kupában lesz nagy jelentőséggel bíró meccs, bár az Inter elleni elődöntőben finoman fogalmazva sem nekik áll a zászló), addig a Roma még nem tett le a Nerazzuri befogásáról, ehhez pedig addig kell idegesíteni a Milánóiakat, amíg csak lehet. Jó meccsre számítunk!

Genoa – Inter 1-2
Mancini annyira akarja az ellenfél all-round játékosát, Konkót, hogy összefut a nyál a szájában, ahogy ránéz, pedig most inkább középhátvédek kellenének neki. Az összefoglalóban egyébként tévedtünk, Borriello nem rúg hármat Rivasról, mert a kisárgult Macelazzi helyén nem ő kezd, hanem várhatóan ismét Chivu lép be, ha már Maxwell felépült. Jimenez személyében gyémántra bukkant az Inter!

Empoli – Juventus 0-3
A hazaiak négyet buktak zsinórban, a Juve pedig kifejezetten jól nyomta a Napoli ellen, ráadásul visszatér Camoranesi, Molinaro helyett ismét Grygera lesz a balhátvéd és Ranieri végre leülteti Trezeguet-et, Iaquinta pedig él a lehetőséggel. Tiago kérdőjeles, mi meggyőzhetők vagyunk!

Milan – Sampdoria 2-1
Szorosnak véljük, még a döntetlen sem elképzelhetetlen, sőt, erre is adnánk a voksunkat, ha játszhatna Cassano, ám neki még három meccset pihennie kell. Az őszi gyalázat miatt különösen bosszús Samp ellen muszáj győznie a Milannak, a Fiorentina ugyanis már most is a kelleténél messzebb van tőlük, ha pedig ki találnának kapni otthon, már a Doriára is figyelniük kellene.

Napoli – Fiorentina 1-1
Prandelli a kezdője alapján inkább a Napoli támadásainak megfékezésében bízik, teheti is, hiszen a sok sérült mellett is kiváló támadókkal rendelkezik, a Napoli ráadásul elbukta előző két meccsét a nagyok ellen. A hazaiakhoz visszatér Blasi, Lavezzi párja Zalayeta hiányában pedig talán Sosa lehet, Calaio ugyanis nem kápráztatott el minket a Juve ellen. Ikszes erősen.

Torino – Udinese 1-1
A Toro kloákája még tág a Cagliari durva támadása miatt, de ez csak még nagyobb erőbedobásra sarkallja őket az otthonában szerencsétlen pontot vesztő Udinese ellen. Di Michele idén már beköszönt egy volt csapatának, most újra ilyen terveket forgat a fejében, de ha össze is jön, talán a győzelem mégsem lesz meg.

Catania – Siena 1-0
Itt nincs mese, győznie kell az Elefántoknak, ezzel ugyanis lélegzethez jutnának a roppant tömör hátsó traktus csapatival vívott harcban, sőt, akár egy pontra feljöhetnek hétvégi ellenfelük mögé. A Siena képes győzni idegenben, de ez a meccs most túl fontos a hazaiaknak ahhoz, hogy esélyt adjanak.

Cagliari – Atalanta 2-0
Szardínián, úgy sejtjük, hiába indítottak masszív offenzívát a bennmaradásért, de amíg esélyük van, küzdeni fognak, efelől nincs kétségünk. Ellenfelük pedig hiába harcol jó pozícióból az UEFA-kupás helyek egyikéért, idegenben általában megpakolják őket rendesen. Hasonlóra számítunk most is.

Livorno – Reggina 2-1
A komcsik legutóbb elhullajtottak egy pontot egyik közvetlen riválisuk ellenében és mivel erősen perzseli őket a másodosztály szele, ezt még egyszer nem engedhetik meg maguknak, ennek pedig szegény Reggina issza meg a rohadt keserű levét. Ha valami, hát ez igazi hatpontos!

Parma – Palermo 1-0
Hector majdnem Cuper igencsak jól teszi, ha elhagyja a középső nevét, mert ez a Parma egyszerűen nem eshet ki ilyen kerettel! Jelenleg ettől pontosan egy pont választja el őket, ellenfelük pedig hiába hangoztatja fennen, hogy ők bizony Európába vágynak, ha a pofázáson kívül semmit nem mutatnak. Lucarelli a válogatottba vágyik, itt az idő tenni érte!

Közben fordulót rendeztek a B ligában is, ahol – micsoda meglepetés! – újra borult minden. A nagy előzgetés nyertese ezúttal a Bologna, mely Trevisóból távozott győzelemmel (0-2), és a Chivo ravennai pontvesztésének (1-1) köszönhetően máris az élre ugrott. Ikszelt az Albinoleffe is (ezzel harmadik), de a nagy kérdések eldöntésére hivatott Brescia-Lecce is döntetlent hozott (0-0), így változatlanul négy pont választja el egymástól az első hat helyezettet. Az Albinoleffe otthonában pontot szerző Avellinóban Kenő szűk tíz percet kapott, a Bresciában kezdő Feczególt a szünetben lekapták (Vass nem játszott), a Mantovát legyőző Grossetóban pedig most Filkor is csak szűk negyedórát kapott.