Ha már így kellett lennie, a BM elégedett lehet, mert a HSV elleni döntetlennel tovább növelte előnyét a Bréma ellen. Ha már buktak Frankfurtban, ők is elégedettek lehetnek, hiszen sem a müncheniek, sem Steevens alakulata nem szerezte meg a három pontot, akiknek ez őszintén szólva nem is állt szándékukban. A Bundesliga legjobb formáját a Leverkusen futja, ők aztán főelégedettek lehetnek, de még kicsit a Schalke is, mert vereségük ellenére ott maradtak a nemzetközi indulást jelentő platformon. Van min csámcsogni, a legtöbb pályán nem a felejthetetlen megmozdulásokról szólt a forduló.

A Bayern meccs utolsó másodperceiben van Bommel (naná) világrekord sebességgel gyűjtött be két sárgát. Előbb nem hagyott elvégezni egy bedobást, majd az érkező sárga láttán véleményét vaskos nemzetközi jelzéssel tolmácsolta a spori felé, aki azonnal megtoldotta egy másikkal is. Ezzel van Bommelnek nagy mázlija van, mert így csak a Schalke elleni derbit kell kihagynia, az azonnal piros három meccset ért volna. Habár... A fegyelmi bizottság írásos beszámolót kért a Zúzótól, reméljük addigra jobbat talál ki, mint a meccs utáni csak magamra voltam dühös a beszedett sárga miatt, nem a sporinak szántam. A meccs egyébként az őszi forgatókönyv szerint zajlott, Bayern fölény, HSV vezetés, majd Ribéry gólpasszos egyenlítése. A BM utolsó három hazai meccsén csak három ikszre futotta, de egyelőre ennyi is elégnek tűnik. (Bayern München – Hamburger SV 1-1)

Mégpedig azért, mert a Werder képtelen kihasználni a botlásokat, sőt, ő maga klasszissal nagyobb pofára eséseket mutat be zsinórban. Tudjuk, a körülmények, a bírók, meg minden, meg ha, volna, de... Elég lett volna a Bochumot bezúzni és a sasokat megkopasztani - most pontelőnnyel vezetnék a tabellát, ehelyett két szőrme. Írtuk már, a Werder kilóg a ligából. Nem németes focit játsszva, sőt ha olyanjuk van kimondottan szórakoztató játékkal képesek 3-4 gólt termelni. Csakhogy. A BM nem a játékot keresi a játékban, hanem a mindenáron való győzelem diadalmámorát. Minden forduló egy-egy alkalom, hogy győzhessenek, és gonosz birtoklási vággyal küzdenek minden pontért. Ennyi, nem több, nem kevesebb, ez az igazi sikerrecept. És ettől Diegóék nagyon messze vannak. Nem is lesznek bajnokok.

Főleg úgy, hogy a brazil három meccses eltiltásra számíthat, amiért faltörő kos módjára öklelte fel Kyrgiakost. Más kérdés, hogy előtte a görög hármat faultolt rajta két másodperc alatt, de a spori a vállát sem vonta meg. Már ettől sem tört ki tapsviharban a földön ücsörgő Zaubermaus (Csodaegér, avagy Diegó), de mikor a görög odavakkantotta neki, hogy Stand up and I fuck you, akkor lement a függöny. Ezen egyébként nem is nagyon lehet csodálkozni. Messze Diegó ellen követik el a legtöbb faultot és a latinos temperamentum felszínre törése csak idő kérdése volt. (Frankfurt – Werder Bremen 1-0)

Az utolsó bulvár mócsingot Gomez vágta a Sportschau stúdiójába. Már meccs közben is egymásra talált a csatár és Maik Franz, de a komolyabb incidens a pálya széli nyilatkozatra maradt: A futballban mindig, minden ellenfelemet tisztelem, kivéve ezt a seggfejt (szó szerint). Egyáltalán nem fair, amit csinál a pályán. Ezt nem sértésnek szánom, pusztán ez az igazság, a színtiszta igazság. Gomez persze bocsánatot kért másnap, de arra gondosan ügyelt, hogy állítását ne vonja vissza. Szintén a fegyelmi bizottaság elé kerül az ügy.

A délvidéki rangadón egyébként Gomez nyitotta a gólgyártást, amit Hilbert fejelt meg egy bődületes lesgóllal. Tíz perccel a vége előtt Hajnal kotort be egy lecsorgó labdát, majd utána lökdösődött egy sort a hazaiakkal, felesleges sárga lapja miatt ki is hagyhatja a következő meccset. Percek voltak csak hátra, fenemód jött a KSC, már az előző fordulóban bemutatott feltámadásuk kezdett zümmögni a sváb drukkerek fejében, mikor egy gyors kontrából Cacau véglegesítette a három pont hovatartozását. (Stuttgart - KSC 3-1)

A forduló másik derbijén két megfáradt menyecske, két aszott öregasszony kerülgette egymást, a nemzetközi kupák után egyik oldalon sem tombolt a tettvágy. Az első félidőben a Schalke tett le többet az asztalra, a másodikban Skibbe fiai kerekedtek fölül, így megérdemelt döntetlennel ért véget a szenvedés, hangzik a sablonos végszó, de ehelyett Friedrich lecsúszott beadása (aki mást állít, az megrögzött gyógyszer-függő) hullott Neuer felett a hosszúba, akinek nem ez volt az első potyája az évben. Az van, hogy a kékek az egyik legjobb csapat, ameddig védekezni kell, amíg labdát kell szerezni, űzni-hajtani az ellent. A nagy vállvonogatások akkor kezdődnek, amikor valami konstruktív dolgot kellene kezdeni a megszerzett jószággal. Olyan, mintha zéró toleranciát vezettek volna be a kreativitás ellen. (Leverkusen – Schalke 1-0)

Klimowitznak sem kellett több, csak némi NST bíztatás és máris három pontot érő gólt rámolt be a Rostocknak, akik erre bőven rászolgáltak, hiszen a kibekkelt null-null-on kívül semmi máson nem járt az eszük. Érdem szerint rettentő rémesen ráfaragtak. (B. Dortmund – Hansa Rostock 1-0)

Nem úgy a Hertha, akik sikeresen betonozták le a térfelüket és zsinórban kilencedik alkalommal szereztek pontot a farkasok ellen – nincs már hibátlan csapat a ligában.

Leghátul hiába szerzett értékes pontot a Cottbus, a zebrák nem várt, de teljesen jogos győzelme miatt ismét a jól bevált utolsó helyén találták magukat. (Wolfsburg – Hertha 0-0, Nürnberg – Cottbus 1-1, Bielefeld – Duisburg 0-2)