Miután kiderült, hogy az FA kupát nagy valószínűséggel vagy a szépen csendben minden fronton előresettenkedő Chelsea, vagy a Manchester United nyeri, és az is, hogy a milánói csapatok idegenben nem hajlandóak focizni mostanság, megint vár ránk a Premier League. Most éppen a szokásosnál eggyel kevesebb meccsel, mert a Carling Kupa (Liga Kupa) döntőjét is vasárnap rendezik, ott Chelsea- és a Tottenham-játékosok fogják halomra lőni egymást. Feltétlen érdekesebb londoni derby, mint a Fulham-West Ham, amely a PL-fordulóra jutott, de ugye így sem veszítünk semmit, inkább nyerünk egy döntőt... A pálmát viszont minden kétséget kizáróan az a meccs viszi a hétvégn, amelyen a kissé használt, de igazán príma állapotban levő Benjanival felszerelkezett ördögűző Manchester City az immár Yakubuval felálló Evertont fogadja. Óriási meccsre van kilátás a City of Manchester Stadionban. Egyébként úgy döntöttünk, hogy szülinapi jóslatainkhoz is igénybe vesszük Andy Kaufman szolgálatait, mint vendégszakértőét, érdemes odafigyelni kissé árnyalt, olykor általunk is vitatott, de kétségtelenül érdekes meglátásaira.
Birmingham-Arsenal:
Vajon hányszor hajszolja a lasztit a kapuba a két meccs óta góltalan Arsenal? Szerintünk háromszor. Kétszer már az első félidőben, mert dühösek, egyszer pedig az utolsó tíz percben, mert addigra mindegy lesz a Birminghamnek, hogy mennyire kapnak ki. Jön a kitámadás és az oboa klasszikus duettje, Adebayor megint gólt ünnepel az utolsó 5 percben. 0-3
Fulham-West Ham:
A West Ham-ben játszhat a legnagyobb hóhányók közül való Lee Bowyer, akinek két héttel ezelőtt kapott alaptalan piros lapját visszavonta az FA. Nagyon helyesen. Lelkes fejbólintással üdvözlünk minden határoztot, amely a bírók ilyen jellegű mellényúlásait korrigálja. Még az övét is, sőt, továbbmegyünk, Materazzi BL-ben kapott piros lapja mellett is szívesen látnánk a "törölve" feliratot, mert akkor legalább a San Siróban is kiküldhetnék. Erről a meccsről pedig azt gondoljuk, hogy a Fulham a bolondját járatja majd mindekivel, aki előre leírja, és leglább egy pontot inkasszál majd. A West Hamtől viszont tényleg minden furmányság kitelik, többek között az is, hogy kikapnak a Craven Cottege-en. Főleg most, hogy a kiesés ellen kapálózó kiscsapatoktól egyre több "csodát" várhatunk. Szerintünk ez a meccs messziről árasztja a döntetlenszagot. 1-1
Portsmouth-Sunderland:
Két csapat, amely az előző fordulóban úgy nyert, hogy simán kaphatott volna egy ötöst... A Pompey több, mint kétszer annyi idegenbeli győzelmet számlál, mint hazait, tehát nem otthon erősek igazán - a Fratton Park a döntetlenek földje. A másik oldalon viszont az a Sunderland fog állni, amely idegenben még mindig nem volt képes összehegszteni egy árva győzelmet, és mit mondjunk, az állcsúcsunk fúródna a parkettába, ha ez éppen most jönne össze nekik. A Pompey önmagához képest ritka teljesítményre készül.. Ha gólt lőnek, négy hónapja először fordul elő, hogy egymás után három meccsen a kapuba tessékelik a labdát. Óriási lenne, nem? Az utóbbi időben - és nem csak Benjani távozása óta - gyengélkedő hazaiaknak egyébként legalább azért nyugodtan adhatunk több esélyt, mert nekik talán kevésbé kell a kapuhoz közel kerülni egy gólhoz. Nagyon jól lőnek távolról. Talán fura, hogy ezt éppen a Sunderland Murphy-jének két héttel ezelőtti produkciója után hozzuk fel érvként, de ugye élete góljából csak egyet lő az ember. Hm.. de még ha lőhetne is kettőt, biztosan nem egymás utáni fordulókban tenné. Redknappnek nem kell aggódnia, meglesz a századik győzelme a Portsmouth élén azóta, hogy 2005-ben visszatért a csapathoz 1-0.
Newcastle-Manchester United
Nem, nem írjuk le végleg Scholest, de mégis azt gondoljuk, hogy most nélküle fog kezdeni a United. Ránézésre viszonylag könnyű meccsnek ígérkezik ez manchesterieknek, és nem állunk ellent annak a kísértésnek, hogy gondolkodás nélkül döntsünk. Jó okunk van rá: nem is olyan régen a United egy hatost vágott a Newcastle kapujába egy félidő alatt, hát kettőre biztosan elég lesz most kilencven perc. Keegan érkezésével a csinnadrattán kívül más eddig nemigen járt... De azért, hogy teljesen el ne lazsáljuk a dolgot, megkérdeztük Andyt Keeganről, és mit ad isten, megint éles szemről tett tanúbizonyságot. Bármilyen hihetetlen, éppen a nevét Keegannek kölcsönző egérről, a Mighty Mouse-ról szóló rajzfilm zenéjére mutatja meg nekünk, mit csinált eddig King Kev. Őszintén szólva kicsit rosszindulatúnak érezzük, mert a Hatalmas Egérnek eddig sem ideje, sem új játékosa nem volt ahhoz, hogy forradalmat csináljon. Azért nézzük csak meg, megéri.
Sima 0-2, jóval gyengébb csapat ellen játszik a United, szóval egy Ronaldo duplával számolunk. 0-2
Liverpool-Middlesbrough:
No, vajon mit fogunk látni? Azt a csapatot, amely a sokak által mentegetett, de támadni sem tíz, sem tizenegy emberrel nem képes, vagy nem hajlandó Intert lebirkózta, vagy azt, amelyik a West Ham, a Wigan és a többiek ellen szenvedett, mint a kutya? (A Barnsleyt nem elfelejtettük, emésztjük..) Egy ilyen BL-meccs után nehéz megmondani, bár tudjuk, hogy a Liverpoolból látszólag minden angol csapat könnyen felkészül már, igazából váratlan húzásokat nem láthatunk tőlünk. Sok kérdést fel lehet tenni a Liverpoollal kapcsolatban, mind közül is a "hát mi a jó fenétől ne szenvednének megint?" a legjogosabb. Tényleg, tud valaki egy okot? Főleg, hogy a Boro éppen szebbik arcát mutatja felénk mostanság. Be kell valljuk, nagyon várjuk ezt a meccset, egyszerűen éhezünk egy Alfonso Alves-Martin Skrtel párharcra. Ennek létrejöttére van is némi esély annak ellenére, hogy Benítez mostanában láthatóan egyre kevésbé rotálja csapatát. A Liverpoolról egyébként Andyt is megkérdeztük, és megmagyarázhatatlan módon neki is a rotáció ugrott be először, sőt, ő egyszer már el is játszotta Rafa Benítezt..
Ez a meccs egy nyögvenyelős 2-1, vagy egy sima 4-0. Szerintünk az előbbi, így ez lesz a nyolc meccs óta veretlen Boro első veresége, mióta újév napján az Everton elagyabugyálta őket.: 2-1
Wigan-Derby:
Nem kérdezzük meg, hogy kit érdekel, mert például minket igen. Nem tudunk mit tenni ellene. A Wigan az utóbbi idők teljesítményei alapján megérdemelné már, hogy kiadós ruhával küldjön haza egy csapatot, és melyik lehetne az, ha nem az idegenben eddig összesen öt gól szerző, minden javuló tendencia ellenére esélyesként soha pályára nem lépő Derby? Hát igen, ők lehetnének. De mégsem lesznek... Mert a Wigan helyzetkihasználása egészen tragikus is tud lenni, többek között ezért is trónolnak csak egy ponttal a kiesők zónája felett. Azért amióta Steve Bruce az edző, otthon mindig rúgtak gólt, a Derby pedig ilyen jellegű kihívásokra ritkán válaszol hasonlóképpen idegenben. Nagy ruha nem lesz most sem, de győzelem igen. 2-0
Reading - Aston Villa:
A Reading utoljára december 22-én nyert a Sunderland ellen, azóta már otthonában is bukott négyszer, az utolsó öt meccsükön gólt sem lőttek. Elég komoly válság, és az még sovány vigasz se, hogy ők állnak a legjobban a kiesők között. A Villa viszont az utolsó fordulóban egy félidő alatt négyet rámolt be a szünetben még vezető és nyilván álmodozó Newcastle-nek, így négy golyóval lőttek tizenegy Szarkát. Carew, Young és Marlon Harewood vezették a vadászatot. Harewoodról egyébként a barbadosi szövetségi kapitány véletlenül azonnal meg is tudta, hogy családja eredetileg a szigetről vándorolt Angliába, így megpróbálta elcsábítani Marlont a válogatottba is, a 28 éves tehetség azonban makacs módon az háromoroszlánosokról álmodozik. És nyilván egy stabil helyről az Aston Villában... O'Neill elég nehezen találhat neki helyet a kezdőben, de szerintünk most eljátszik a gondolattal. Inkább utóbb, mint előbb, de a Villa simán megtöri a Readinget. 0-1
Blackburn-Bolton:
Igazi küzdős meccsre számítunk egy nem igazán formában lévő, bár előzőleg elég nehéz ellenfelekkel küszködni kénytelen Blackburnnel, és a kemény, ráadásul az UEFA-kupa sikerből a fáradtság mellé önbizalmat is merítő Bolton között. A párosítás pikantériája, hogy a Blackburn utoljára éppen a Trotterst győzte le, másfél hónappal ezelőtt. A Rovers négy meccs óta nyeretlen, ráadásul ezeken összesen kettő gólt rúgtak. Ez tőlük botrányosan rossz mérleg, és most sem hisszük, hogy kettőnél többet rúgnának, hacsak valami véletlen folytán elő nem bukkan az őszi énjük, vagy nem tett csodát velük a háromnapos edzőtábor a Disney floridai komplexumában. Kettőt viszont tényleg lőnek. A Bolton pedig ugye Anelka távozása óta.. Ezt inkább nem ragozzuk, legyen elég annyi, hogy a Portsmouth-t a kapujukba passzírozták, mégsem miattuk kellett kettőnél többször középkezdéshez felállni, az Atletico Madrid ellen is összesen egy gólt kapartak össze két meccsen. Rovers-győzelemre számítunk egy Bolton-találat mellett. 2-1
Manchester City-Everton
A forduló rangadója, nincs is kérdés. Az Everton a negyedik, az október huszadikai liverpooli derbi óta csak két csapattól kaptak ki a bajnokságban, őket egyáltalán nem véletlenül Arsenalnak és Manchester Unitednek hívják. Ugyan nem számoltunk utána, de valószínűleg azóta az Ágyúsokat kivéve már minden csapat többször burcsázott azóta. A Premier League-ben átmeneti gólszegénység ütötte fel a fejét Liverpool kék felében az Afrika-kupa alatt. Amíg Yakubu Ghánában volt, az ő hiányának, miután visszatért, David Moyes következetes szigorának köszönhetően. A csapathoz némi lauffal visszatérő Yakot Moyes nem engedte játszani, plusz könnyített a számláján 80.000 Fonttal, ami a lehető legnagyobb kiszabható büntetés. Yak az UEFA-kupában válaszolt Mr. Moyesnek, három góllal húzta alá, hogy értett a szóból, többé már sosem nem lesz rossz. Az Evertonnal szemben a ManU ellen megdicsőült City-játékosok sorakoznak majd, akik két hete valószínűleg fokhagymával a zsebükben léptek pályára a Vörös Ördögök otthonában, de el is űzték a rontást - az olykor félelmetes Unitedet ártalmatlanná tették. A két csapat között éppen három pont van a tabellán, az Everton a negyedik, a City a hetedik, ugye nem is kell sorolni az okokat, miért óriási a tét? Szerintünk nagyjából egyforma súly nyomja a libikóka két felét, pláne, ha számításba vesszük, hogy a City otthon játszik. Mi ugyanis kissé masszívabbnak érezzük az Evertont, azaz egy semleges pályán játszott meccs esetén az Evertonra tennénk valószínűleg. Az igaz persze, hogy a Benjanival felálló City még nem igazán régi ismerősünk... Így most összességében a döntetlen és a City-győzelem között tétováztunk. Valamiért tényleg Benjaniban látjuk a mérleg nyelvét, illetve a két edző tapasztaltságának különbségében. Szerintünk Erikssonnak elég egy meccs - még ha vesztes is - ahhoz, hogy ráérezzen az Everton játékára, Benjaninak pedig nem lesz túl jó napja. 2-2
Utolsó kommentek