Félidő van. Ki-ki (Kiki?) nyugovóra tér. Ideje van mostan a visszapillantásnak, hiszen ha körömrágós izgalmakkal nem is, de érdekes tanulságokkal mindenképpen szolgált a Serie A 2007-08-as szezonjának első fele. Az alábbi összeállításban csapatról csapatra haladva megnézzük, mennyire sikerült a szezon előtt megfogalmazott terveket sikerre vinni, kik tolták és kik húzták vissza a szivárvány minden színében (kivéve zöld, ki érti?!) pompázó szekereket, kik az idény felfedezettjei és csalódásai és bár suttyó- és májerválogatottat most nem állítunk össze, azért néhány játékos megkapja így is csúnyán, mások elé pedig szűzies pírral az orcánkon térdelünk le, hogy méltó módon szeressük őket.
1. Internazionale 19 15-4-0 43-13 49
Veretlenül megvívott első félidő, legtöbb rúgott, legkevesebb kapott gól (legjobb gólkülönbség, jéé), összesen nyolc vesztett pont és mindezzel természetesen első hely a másodiktól biztonságos (7 pontos) távolságban. Így zanzásítható az Inter eddigi szezonja, amihez még csapjuk hozzá bátran, hogy megnyerték a BL-csoportjukat és pökhendi magabiztossággal várják az ezer sebből vérző Liverpool elleni csatát, miközben a Copa Italiában is a legjobb nyolc közé jutottak. Az idény eleje óta komoly sérülések olyan sora zúdul rájuk (Materazzi, Figo, Cordóba, Samuel, Sztankovics, Vieira, Dacourt), melybe normális esetbe bele kellett volna roppanniuk, ennek ellenére a csodálatos Cambiasso, a görénykedést levetkőző Ibrakadabra (bár ezt most pont rosszkor írtuk) és a remek Cruz vezérletével a fent számszerűsített magabiztossággal vágtáznak az élen. Szerintünk ezt az Intert csak egyféleképpen lehet megverni… de mi nem tudjuk, hogy mi az az egyféle. Majd talán Benítez.
+ Cambiasso a világ legjobb szűrőjévé nőtte ki magát.
- Crespo elveszítette a csatát Cruz ellen.
2. Roma 19 12-6-1 37-19 42
Normális emberi számítások szerint a Romának kellene vezetnie, hiszen az ő lőlapjuk is kifejezetten pofásnak mondható. Az az egy fránya vereség pont az Inter ellen csúszott be, a többi eredmény viszont náluk is rendben van. Tegyük még hozzá, hogy őket sem kímélte a sors, a szezont briliáns megmozdulásokkal kezdő Aquilani, Taddei és Totti is jó sok meccset volt kénytelen kihagyni, ennek ellenére ők is továbbjutottak a BL-ben és a kupában is állnak még. A Roma legnagyobb erőssége pedig a padon huhogó Spalletti, aki már 2007-ben is sportot űzött az Inter hülyére veréséből (tavaly bajnoki a San Siróban, szuperkupa ugyanott, kupadöntő detto), így nagyon gyúrnak a folytatásra, ha már nem hagyták mostanáig végérvényesen leszakítani magukat. Mindannyiunk érdekében reméljük, hogy idén sem lesz másként, ha pedig ennek az az ára, hogy a Real kipofozza őket, akkor amen.
+ Vucinic remekül pótolta Tottit, Pizzaro pedig Aquilanit.
- Hiába rohadt erős ránézésre a Panucci, Mexés, Juan, Cassetti kvartett, főleg középen mégis elég sebezhetőek.
3. Juventus 19 10-7-2 36-16 37
Rebuilding year - mondanák a jenkik az Öreg Hölgy idei szezonjára. Mi azonban ennél sokkal szigorúbbak vagyunk, hiszen amit az idény nagy részében eddig láttunk a Juvétól, az egész egyszerűen méltatlan. Camoranesi remek játékos, de az ő hiánya nem lehet mentség (lásd: Inter, Roma), Nedved egy jó csapatban még tudna régi önmagát idézően játszani, de ebben a Juvéban már el-eltűnik, a középpályáról hiányzó kreativitás okán pedig hiába vannak fantasztikus csatárai a Bianconerinek. Legrottaglie és Chiellini lassan összecsiszolódtak középen, de az embernek sírni támad kedve, ahogy a cammogó Boumsong, az öt méternél hosszabbat passzolni képtelen Molinaro és a vadparaszt Zebina játékát nézi. Tiago akkora tévedés volt, mint az Unikum Next, így pedig igencsak veszélyes játékba kezdett a Juventus, hiszen a BL-helyekért hatalmas tömörülés várható a szezon végére. Subjectum non plus ultra: ha Treze megsérül, végünk lesz, mint a Szomszédoknak.
+ Az eleje (Treze) és a hátulja (Buffon) nagyon rendben van
- A közepe nagyon nincs.
4. Fiorentina 19 9-7-3 30-18 34
Firenze büszkesége sokkal okosabban állt hozzá a Calciopoli okozta tasliból való talpra állásnak, mint nagynevű kollégái. A labdarúgásról mindent tudó Prandelli mester keze alá nagyon fiatal, mégis roppant ígéretes keretet tettek, ami egy darabig olyan jól sikerült, hogy őket tartottuk az Inter elsőszámú kihívójának. Aztán történtek dolgok, jött egy rosszabb széria és a Viola ki is szállt az aranycsatából. A Juvéhoz hasonlóan elöl és hátul nincs gond (Mutu és Frey világklasszis teljesítményt nyújtanak), de a fiatalságból adódó szertelenség még bizony beszedi a maga árát. Ennek ellenére még állnak az UEFA kupában (a Rosenborg következik), és a Copa Italiában is (itt a Lazio szerepel az étlapon), így elmondhatjuk, hogy hozzák az idei szezonra előírt eredményeket.
+ Toni hiányán úgy léptek túl, mint Rocco Sigfredi egy forgatási napon
- Nehéz a sorsolásuk, még menniük kell Torinóba, Romába és Milánóba is (a kék felébe)
5. Udinese 19 9-5-5 23-22 32
Gyönyörű ez az ötödik hely, ez vitathatatlan. Vegyük hozzá, hogy az Udinese pontot rabolt az Intertől és idegenben győzte le előbb a Juvét, majd a Fiorentinát is. Ezek alapján akár még előbbre is járhatnának, csak közben például becsúsztak olyan eredmények, mint a Napoli elleni hazai 0-5, amik miatt igazi olasz csapathoz méltón az élmezőnyben elfoglalt helyük ellenére a gólkülönbségük +1 (azaz egy). Handanovic személyében igazi bravúrkapusuk van, a csatársorban pedig Quagliarella és Di Natale (7-7 treff) teszik böcsülettel a dolgukat, így Marino mester előtt már felsejlett, hogy talán minden idők legjobb udinei szereplését (harmadik hely 98-ban) is túl lehet szárnyalni.
+ Gokhan Inler, aki svájci, de biztos nem jön zavarba, ha össze kell ütnie egy bachlavát
- Floro Florestől sokkal többet vártak, mint az eddig bevirított egy gólocska.
6. Sampdoria 19 7-4-8 25-24 25
Csalóka helyezés ám ez, hiszen olyan tömör errefelé a táblázat, hogy egy nagyobb zakó után akár egészen a 12. helyig vissza lehet zuhanni. A Samp amúgy is a hullámvasútazást részesíti előnyben idén: a szezon elején volt egy négymeccses sorozatuk, amikor gólt sem bírtak lőni, kaptak viszont cserébe gazdagon, majd később jött egy olyan is, hogy két meccsen 0-7, rögtön az utána következő kettőn 6-0, úgyhogy ember a talpán, aki eltalálja, éppen merrefelé tart a Mazzari-vezette Blucerchiati libikóka. Castellazzi személyében remek kapusuk van, de inkább a csatársorban erősek (Cassano, Bellucci, Montella, Caracciolo, Kalu), legalábbis papíron, mert az Udineséhez hasonlóan ők is csak eggyel szereztek többet, mint amennyit kaptak. A Samp egyébként tökéletesen elégedett lenne vele, ha ott végezne, ahol most áll, számukra azonban az a rossz hírünk van, hogy legalább három csapat meg fogja előzni őket még a végére, így idén talán nem is lesz esélyük beégni az UEFA kupában.
+ Ha Cassano nem sérült/eltiltott/hisztériás, akár újjá is születhet a Marassiban. (És mögöttük van a G*****)
- A középpálya eddig összesen öt gólra volt képes, Sammarco (4) és Volpi (1) révén, a csk. ezzel szemben már kétszer is kipirult.
7. Genoa 19 6-7-6 20-25 25
Hajszálra az ősi ellenségtől, de mégis mögötte, ez pedig igazi harctéri indulatokat gerjeszt a Grifone háza táján, hiszen a remek kezdés ellenére (a 2-7 forduló között nem kaptak ki) van baja bőven Genova piros-fekete felének. Kezdjük mindjárt a gólokkal, amiből mindössze 20 jött eddig össze (több, mint a feléért, 11-ért Borriello a felelős), ezzel pedig hatodikak – hátulról. Ha az elmúlt négy meccsükön nem teljesítenek ilyen jól (10 pont a zsákban), most egészen más előjelekkel kellene írnunk róluk, így azonban a helyezésük átmenetileg eltereli a figyelmet a vészes gólínségről, mely többek között a szezon előtt szerződtetett csatársztár, Di Vaio és a nagy ígéret Papa Waigo sara (Figueroát még nem bántjuk, főleg, mert győztes gólt vágott a hétvégén). Egyébként már nem egész egy hónap választ el minket attól, hogy újra megnézhessük, milyen az, amikor (kezdetben) huszonkét játékos a labdával mit sem törődve szomjazza egymás vérét
+ Borriello, aki jó
- Sculli, Papa Waigo, Di Vaio, Leon, azaz a többi csatár, akik nem jók.
8. Palermo 19 6-7-6 27-33 25
Becsvágyból nincs hiány Szicíliában! Maurizio Zamparini elnök nem nyugszik, míg európai nagycsapatot nem csinál a rózsaszín egyletből, ehhez pedig a szezon előtt remek választásnak tűnt Colantuono, aki tavaly az Atalantával ért el szép sikereket. A sérült elméjű presidente egészen a 13. fordulóig bírta is cérnával csapata bukdácsolását (és az UEFA-búcsút a Mlada Boleslav ellen), majd kivágta az edzőt, mint a gerelyt és már jött is a szokásos megmentő, Guidolin. Vele egyből elbukták a derbit, majd ugyan leverték a Fiorentinát, de a legutóbbi fordulóban a Siena is megleckéztette őket a Barberában, úgyhogy nagy boldogságra csak egy dolog miatt van oka a Palermo szurkolóinak. Ez a dolog pedig Amauri, aki már nyolc találatnál jár, de nagyon meg lennénk lepve, ha a következő szezont is a szigeten kezdené, lévén a fél világ vadászik rá. Sajnos ide kívánkozik a tény, hogy egyetlen csapat kapott csak több gólt náluk, ez pedig a boldog-boldogtalan által bucira vert Cagliari.
+ Amauri és Miccoli harminc körül termel a szezon végére
- Barzagli, Zaccardo, Capuano és Biava legalább kétszer ennyit hoz össze a másik kapunál.
9. Milan 16 6-6-4 27-14 24
Bokros külföldi teendői miatt a Rossoneri igencsak elbaltázta Serie A szezonjának első felét. Igaz, közben felültek Európa és a világ tetejére is és az idei BL-idényben is összejött a továbbjutás, de például a kupából már elég simán kipofozta őket a Catania és az Arsenal elleni csörte sem feltétlenül nekik áll. A rettenetesen kevés lőtt gól miatt előtérbe kerültek a védelem gyengeségei, így eshetett meg az a csúfság, hogy egészen az utolsó fordulóig kellett várni az első hazai győzelemre. A második félidő már több sikerélményt tartogathat számukra, hiszen Ronaldo mellett ígéretesen bontogatja a szárnyait Pato is, a Kaká-Seedorf-Pirlo hármas pedig minden kétséget kizáróan a világ egyik legerősebb sora. Három elmaradt meccsük van (Reggina, Atalanta, Livorno), mindegyik hozható és a megszerzett kilenc ponttal már nem is festene olyan randán a tabella, mint most. A bevásárló lista vége egyébként kilóg a San Siróból, olyan hosszú…
+ KA-PA-RO sok szép percet okoz még a Rossonerinek.
- A Bonera-Kaladze-Nesta-Maldini sor meg még több kellemetlent
10. Napoli 19 6-6-7 29-29 24
Számunkra egyértelműen a szezon meglepetése a Napoli remek teljesítménye. A sorsolásuk jó (a nagyokkal mind idegenben játszottak az ősszel, kivéve a Juvét, akit otthon meg is vertek), a szezon felfedezettjeinek csapatában simán helye van Lavezzinek és Hamsiknak, Iezzo bravúrt bravúrra halmoz, elöl pedig az említettek mellett a házi gólkirály Zalayeta és a szintén jól termelő Sosa ügyködik hatékonyan. Ha Edy Reja csapata nem veszíti el a lendületét, mi simán az UEFA-kupás helyek egyikére várjuk őket, ami már csak azért is bravúr, mert az edző eddigi mindkét Serie A szezonja kieséssel ért véget. A Napoli kapott ki nagy különbséggel a szezon során (Atalanta, Milan), de hogy nem csinálják össze magukat idegenben sem, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 15 idegenben szerzett góljuk a negyedik legjobb a ligában. Ezek közül mindjárt négy született a szezon legbolondabb meccsén Romában.
+ A Napoli játssza az egész mezőny leglátványosabb fociját.
- A nagy lelkesedés miatt néha úgy elverik őket, mint a jég a határt.
Utolsó kommentek