Ismerős helyzet? Az edző ül a kocsi volánjánál, éppen interjút ad. Sokszor az est sötétjében megvilágítják az arcát, és éppen azt mondja: "Nem, nem számítottam rá..". A héten Sam Allardyce-t láthattuk a kormánynál, miután a a Newcastle közösmegyezett vele. Őszintén szólva nem volt meglepő.. Egy dolog, hogy a Newcastle különc milliárdos új tulajdonosa Mike Ashley úgymond megörökölte őt az előző vezetéstől, tehát nem igazán tekinthette saját emberének (bár erről keveset tudni, Ashley ugyanis nem ad interjút..), de a játékosok közül is sokan morcoskodtak szokatlan edzésmódszerei miatt. Talán ezt, és a kb harmincfős stábot is elnézte volna mindenki, ha jönnek az eredmények, de miután még a Stoke is benyomta a Szarkákat a saját kapujába FA kupa meccsen, valószínűleg betelt a pohár. Allardyce ment, mi pedig lassan tényként kezeljük, hogy a Toon edző és játékostemető. Egyelőre nem lehet tudni, ki ül Allardyce helyére, Harry Redknapp, aki tegnap elhagyta a Pompey edzőközpontját és a sajtókonferenciáját lefújva tárgyalt a Newcastle vezetőivel, biztosan nem. Valószínűleg nem ajánlottak neki elég pénzt, és igaza van, senki ne játsszon önszántából Dózsa Györgyöt a Newcastle kispadján bagóért. Amúgy is elég a baja, ahogy a Chelsea-nek és más csapatoknak is, legjobb játékosai közül sokan az Afrika Kupán vannak, és bár biztosan orulnek ott lenni segíteni csápát nyerni Kúpá, azért a PL megérzi majd a hiányukat. Tovább után látható, mire számítunk a hétvégén.
Arsenal - Birmingham
Fene aki eligazodik a Birminghamen. Egyik héten masszívak, a következőn csak nyomozzák hol jár Labda Dezső, és merre az előre. Ha párhuzamot kell keresnünk az utóbbi időkből a mostani párosításra, itt van rögtön a United meccs: a ManU úgy nyert 1-0-ra a Brums ellen, hogy kicsit jobb helyzetkihasználással 5 felett rúghattak volna, ez pedig Arsenal ellen nem jó jel. Főleg azért nem, mert az Ágyúsok pár felejthetőbb meccs után magukra találtak az utóbbi fordulókban, és most éppen nagyon hatékonyak. Többgólos lesz, még akkor is, ha az Afrika-Kupa Kolo Touré és Eboué helyén méretes lyukat ütött Wenger csapatában. Ha a két játékos jó érv Elefánt-csontpart mellett, Wenger ugyanaz az Arsenal mellett.. Mert izé, Wenger tényleg knows. Szerintünk 2006-ben tudta már mit tesz most az Afrika Kupa alatt, ha senki sem sérült. 2-0
Aston Villa - Reading
Ahhoz képest, hogy a Villától a szerencse hosszabb időre elfordulni látszott, most úgy kacsintgat rájuk, mintha ticje lenne. Ezt körülbelül úgy kell értsük, hogy amiért megdolgoznak a pályán, az a jussuk is, nem pedig kevesebb. A PL egyik legjobb belsővédő-párjával nem lesz gondjuk az idegenben még mindig nyeretlen Reading ellen sem - főleg, ha Mellberg jobbhátvédből ismét a helyére kerül. A nagy kérdés inkább: mire mennek elöl? Szerintünk egy gólt bizonyosan összehegeszt valahogy a Young-Agbonlahor-Carew trió, és ha szükség van rá, még mindig ott van Laursen, aki bármilyen rögzített játékhelyzet után képes betalálni. 2-0
Chelsea-Tottenham
Bármilyen hihetetlen, még mindig egyujjas kesztyűben is egy kézen mutatjuk, mennyi meccset nyert idegenben a Spurs, sőt, a White Hart Lanetől távol utoljára 1993-ban győzött a négy nagy bármelyike ellen. A Stamfordon pedig 1990-ben. Ha mindehhez gyorsan hozzácsapjuk, hogy a Kékek akkor kaptak ki otthon utoljára, amikor Lothar Matthaeust épp csak kinevezték magyar szövetségi kapitánynak, a miniszterelnökünk pedig Medgyessy Péter volt, nem érez késztetést az ember, hogy a lágytojást is hagyja keményre főni csak azért, hogy gyorsan tegyen az interneten a vendéggyőzelemre. Pedig.. A Chelsea jó pár stabil kezdőjére már Ghánában virrad a nap, Sevcsenko, Lampard, Terry még mindig sérült. A nyilván tarthatatlan helyzeten változtatandó Grant és Kenyon csinos 15 millió fontért gyorsan meg is szerezte a Boltontól Anelkát, a PL igen kevés mozdítható klasszis csatárainak egyikét, de legyünk benne biztosak: nem ő lesz az egyedüli új fiú. A francia, aki így a PL-ben első öt helyen álló csapatok közül már csak a Unitedben nem szerepelt akár már ma visszacsöpögtethet a kasszába. Szóval a Chelsea kilátásai nem valami fényesek, ennek ellenére hangosan hülyézzük le azt aki legyint rájuk. Ramos csapatával kapcsolatban pedig azt a kérdést tettük fel pár fordulóval ezelőtt: vajon még mindig kiszámíthatatlan a Spurs? Azóta beérkezett a válasz is: igen, az, rosszabbak mint a csajok. És ők sem mentesek a gondoktól, bár ezek közel sem mérhetőek a Chelsea-jéhez. Az amúgy is eltiltott Zokora Ghánában tölti le büntetését, a gyakran a motor szerepét betöltő Jenas, és Huddlestone szintén nem játszhat. Szeszélyeik mellett persze azt sem feledjük, hogy ugyan csak a Carling Kupában, de elsőként és eddig egyetlenként gyepálták el idén otthonában a Manchester Cityt, szintén elsőként verték a Fratton Parkban a Portsmoutht. Nem rigófütty, főleg ha tudjuk, hogy utóbbival a United, az Everton, a Liverpool, az Arsenal és a Manchester City is hiába próbálkozott. (A Boro ugyan nem, de az már az utóbbi fordulókra nyilvánvalóan elfásult Pompey volt.) Hogy a fent már említett statisztikákon kívül mi szól a Chelsea mellett? Egyrészről az, hogy a keretüket majdnem lehetetlen annyira meggyengíteni, hogy legyinteni lehessen rájuk, másrészről pedig a küzdőszellem, ami az utóbbi időkben is több pontot hozott nekik, és ha nyögvenyelősen is, de madjnem mindig nyertek.. Igaz, ennyi sebből még nem véreztek az utóbbi években. Egy sör áránál egy kimentelre nem érdemes többet tenni. De ugye minden sorozat megszakad egyszer? Meg. Most? Szerintünk igen, és D/V. 1-2
Derby-Wigan
Na és a Derbyre ki legyint most? Az utóbbi négy bajnokijukat a Newcastle, a Liverpool, a Blackburn és a Bolton, tehát jelentősen erősebb csapatokkal játszották, és a Rovers-meccset kivéve - ahol tizenegyest hibáztak és legrosszabb esetben is pariban voltak - minden alkalommal a legutolsó percekben vesztettek pontot vagy pontokat. Nem beszélve arról, hogy a beszerzési osztály egy darab Robbie Savage-et és egy darab Laurent Robert-t vett éppen, akik a Derby szintjén kiváló játkosok, és akár ma igazi Kossá avathatják őket a Wigan ellen. Pontosítsunk, az Anfielden az utóbbi két fordulóban - még most is alig hisszük: - két gólt szerző Titus Bramble dugójával pontot rabló Wigan ellen. A Derby-győzelem ugyan megkísértett minket, de a döntetlen-szag csípi a szemünket. 1-1
Everton-Manchester City
Az Evertonnak nem jött valami jól az Afrika Kupa. David Moyes több éves építőmunkája éppen oda juttatta a csapatot, hogy szinte mindeki magától tudja a dolgát ha pályára lép, az újonnan igazoltak beépültek, az évet gyengébben kezdők - elsősorban Yakubu - formába lendültek, erre most hárman szépen összcsomagolnak és elmennek focizgatni Afrikába. Kettő közülük igazán komoly érvágás, itt Yakubura és Pienaarra gondolunk. A másik oldalon ilyen gond nincs, sőt Elano újra játszhat. Persze azért az Everton az utóbbi két kupavereség ellenére így is borzalmasan masszív, és van itt még valami, ami mellettük szól. Ha kicsit jobban megvizsgáljuk a helyzetet, a Manchester City utoljára szeptemberben győzött le a mostani Evertonhoz hasonlóan jó csapatot, az Aston Villát. Most nem fog. 2-2
Middlesbrough-Liverpool
Még mindig nem tudni, mi az igaz a Rafa Benítez helyzetével kapcsolatos pletykákból, de az biztos, hogy januárban kapunk némi kapaszkodót.. Vagy a jövő héten, amikor állítólag Gillett és Hicks átruccan a szigetre, vagy egyéb jelekből.. Ha például Rafa csak az eladott játékosok árából vásárolhat, az nem sok jót jelent a spanyolnak, bár biztosat még az sem. Ami viszont tuti: az olyan pofonokat, amilyet a Pool a Wigan ellen kapott általában megérzi a következő ellenfél. A Borótól gólokra felesleges számítani - a Derby után a legkevesebbet szerezték a PL-ben - ráadásul olyanok, mint a Birmingham: néha napján masszívnak tűnnek, általában pedig semmilyennek. Jó oka van annak, hogy a meccseikre valamiért csak a Boro és az ellenfél szurkolói kíváncsiak. Az is előfordulhat, hogy hosszú idő után ők támadhatnak először Carragher-Agger páros ellen, bár ez még bizonytalan. Csak a Pool-győzelem aránya kérdés, szerintünk: 0-2
West Ham - Fulham
A nap másik londoni derbije ez és két csapat, amelyet a sérülések csak nem hagynak nyugodni. Alan Curbishley talán még háromszor sem tudta kiállítani a legjobb csapatát a szezonban, és most sincs sok oka örömre. A West Ham-be Boa Morte - akiéhez hasonló nevek csak a filmekben vannak - ugyan vissztér, de nehogy a helye kihűljön a rendelőben, most Scott Parker esett ki hat hétre. Ugyan ettől meggyógyulni senki nem fog, de mi a Kalapácsosok győzelmére teszünk. 2-1
Manchester United - Newcastle
Alan Smith és Nicky Butt visszatér az Old Traffordra. Bármilyen fura, mi a Newcastle-től ezen a meccsen az eddigeknél jobb teljesítményt várunk az eddigieknél, más kérdés, hogy ez kétgólos vereségnél többre így sem lesz elég. 3-1
Sunderland-Portsmouth
Az Afrika Kupa elszívta a Portsmouth amúgy is fáradni látszó energiaforrásait. Muntari, Kanu, Utaka, Bouba Dioup repült el, a lehető legrosszabbkor. Az idényt jól kezdő, de az év végére rohamosan fáradó Pompey most nem mehet biztosra a Sunderland otthonában sem, hacsak nem vettek magukhoz rejtélyes módon MegaJouleokat az utóbbi időben. Redknapp távozása ebben a helyzetben valószínűleg katasztrófával ért volna fel, ez egyértelmű. Szerencséjükre marad, és ez némi doppingszert jelenthet Kranjcsaréknak. Mit ér ez a Sunderland ellen? Nem tudjuk.. De azt igen, hogy az ősz idegenben bombaerős Pompey-ját most szépen elfelejtjük. 1-1
Bolton-Blackburn
A Bolton vezetői Anelkával jó üzletet csináltak, nem kérdés. Sejthető volt, hogy a Chelsea vezetősége a a 12 milliós ajánlatot elutasító levélre egy másikkal válaszol majd, nem is volt szükség arra, hogy Grant ezt nyilvánosan is kimondja. Üzleti érzékre legalább jó osztályzatot kap tehát a Bolton, de mi lesz a pályán? Anelka nélkül fele olyan veszélyesek, mint vele, azonnal pótolniuk kell, hacsak nem akarnak zuhanni. Valószínűleg már dolgoznak az ügyön, ezt a meccset pedig szerintünk egyszerűen beáldozták. 1-3
Utolsó kommentek