Pedig milyen remek ötletnek tűnt elsőre, hogy megszavaztatjuk veletek az év csapatát, csak aztán úgy alakult, hogy pont _benito került az orálisan előidézett coitus rossz felére, így az én szemem folyhatott ki, mire végigstriguláztam az összes szavazatot. Amit eddig is tudtunk, végérvényesen bebizonyosodott: szeretjük és elismerjük Sergio Ramos védőjátékát, Messi és Kaká tarolt a középpályások között (bizony, legtöbben balszellőbe jelölték Messit) és bármilyen hihetetlen, a csatárok között most Totti legyalázott mindenkit, bár Ibrahimovics jól kezdett, de később a római bálvány huszáros hajrával előzött és az ujját szopva már futja is a tiszteletkört. Arra gondoltunk, a szavazás olyan sokszínű lett (még meglepetés is született), hogy nem is csak a legtöbb szavazatot kapó csapatotokat villantjuk elő, hanem a játékosokat össze-vissza tologatva megnézünk néhány variációt, melyben kedvenceitek bármely párhuzamos univerzum legjobbjai ellen jó eséllyel indulhatnak csatába. Mindez hajtás után.

Lássuk kezdetnek a legegyszerűbbet, a csapatrészenként legtöbb szavazatot kapó játékosokból álló tizenegyet.

Casillas (19 szavazat) – Maicon (13), Ramos (36), Vidic (23), Abidal (16) – Messi (36), Cambiasso (23), Kaká (36), Céronaldo (23) – Totti (22), Ibrahimovics (19)

Ránézésre meglehetősen goromba, kár, hogy a Rakamaz SC négyet gurítana nekik egy félidő alatt, annyira nincs senki középen, aki ne kapna hidegrázást a védekezés gondolatától is – kivéve persze Cambiassót, akiről valaki azt írta, hogy az új Redondo és mi hajlunk rá, hogy sandán bólintsunk is egyet. De ez most itt nem sokat számít, játék az egész, ezért merüljünk el inkább kicsit a cserepadon kucorgó sporttársak tanulmányozásában.

Palop (9) – Alvés (8), Nesta (12), Puyol és Touré (9-9), Evra (15) – Fabregas (20), Pirlo (11), Iniesta (9), Seedorf (9) – Van Nistelrooy (11), Drogba (8)

Palop egyébként mindössze három szavazatot vert Buffonra, őket egy sor négy szavazatot bezsebelő kapus követi (Frey, Cech, Van der Saar), a futottak még kategóriában pedig Julio Cesar, Reina és Oli Kahn pironkodik.
A hátvédek között a Evra óriási csatában maradt alul Abidallal szemben, többiek már jelentősen lemaradtak, Matrix és Cordoba ketten sem kaptak fele annyi szavazatot sem, amivel be lehetett volna kerülni, Riise erősen kezdett, de végül megállt hat szavazatnál, a resztli pedig 2-3 szavazaton marakodik, pedig igencsak erős mezőny gyűlt össze a nagy klavi-csapkodásban (Gallas, Ferdinand, Panucci, Mexés, Finnan, Chivu).
A középpályán Robinho a nagy vesztes, hiszen 6 szavazatával igencsak ráközelített a B csapat kezdőjére, hasonló cipőben jár De Rossi (5), aztán itt is lelapulnak a hullámvölgyek, a maradék itt is 3-4 szavazatnál állt meg. Köztük van Gerrard, aki azért egy BL-döntőt csak összehozott a reménytelenül hispánosított vörösökkel, az üstökösként feltűnő Ribéry, a szintén szandálországban tevékenykedő Diego, valamint Essien és Gattuso, hogy említsünk szűrőket is.
A csatároknál már kisebb volt a szórás, akik a B csapatból is kimaradtak, azoknak alig jutott szavazat, így megtörténhetett, hogy Henry 1, Eto’o és Trezegoal 2-2 szavazattal irul-pirul a mezőny végén, míg az ifjoncok közül Rooney 5 és Torres 4 strigulája ad okot némi önmérsékletre mindkét rusnya iparvárosban.

Na, akkor most tegyük fel, hogy a párhuzamos univerzum csapata 2-0-ra nyert az első meccsen, mert Vidic lekönyökölte a Wukik csatárának az egyik fejét, így emberhátrányban kellett játszanunk. A visszavágót meg kell nyernünk, különben az ellenség az összes földi nő mellének méretét a felére csökkenti, ráadásul mindegyikre káddugó-bimbókat helyez, úgyhogy támadnunk kell. És mi támadunk.

Buffon – Ramos, Nesta, Evra – Cambiasso, Iniesta – Céronaldo, Kaká, Messi – Totti – Ibrahimovics

Buffon azért, mert jobb kapus, mint Casillas (bocs), a három védőt az magyarázza, hogy nem kell felrohangálni a szélsőknek, mert nem lesz helyük hozzá, inkább stabil, jól fejelő, magabiztos mészárosokat rendelünk hátra, hiszen nem kaphatunk gólt. A labdaszerzés igen kényes feladata megoldottnak látszik a védők előtt elhelyezkedő, mégis gyorsan és pontosan passzoló két játékossal, a 3-1-1 pedig biztosítja, hogy ne is nagyon legyen az ellenségnél a labda. Vezércsel, hogy Messi a bal oldalon kezd és onnan indulva befele tör, ilyenkor a lyukba szélvészként ront be mögötte Iniesta. Ibrahimovicsot a szünetben Van Nistelrooy váltja, bár addigra már megnyugtató előnyben leszünk. Megmenekültünk. Örvendjünk.

Reményt keltő döntetlent értünk el az első meccset, így természetesen nyugodtabban várjuk a visszavágót. A közönség azonban szórakozni kíván, ha már kilátogat a Sóstói stadionba, úgyhogy itt sem tehetjük meg, hogy csak a védekezésre koncentrálunk. Ehhez az old-school gyémánt tűnik megfelelőnek, melynek segítségével annak idején a Manchester United pofozta bohócra a komplett kontinenst.

Frey – Alvés, Puyol, Ramos, Riise – Cambiasso – Messi, Robinho – Kaká – Drogba, Van Nistelrooy

Frey azért kell, mert kedveljük. A két szélsőhátvédünk igazi futóbolond, így a vonal mellett játékunk rendben is lesz, középen pedig a gyémánt alján Cambiassóval, a tetején Kakával, a két szélén pedig Messivel és Robinhóval a kreativitás sem fog hiányozni. Viszont muszáj volt olyan csatárt választanunk, aki visszalép, ha kell, ez pedig Drogba, akinek az állóképessége is megvan ahhoz, hogy így tegyen. Abban nem vagyunk biztosak, hogy jó páros lennének a Horkantóval, de gólt rúgva leikszeltünk az első meccsen idegenben, úgyhogy leszarjuk.

Köszönjük mind a 74 olvasónknak (és Sixxnek), hogy megtiszteltek minket szavazatukkal, hamarosan lesz megint ilyesmi, de előtte hétvégén beindul a páneurópai focidömping, Vitár Róbert a szája szélét rágva melegít az Afrika Kupára, a Guru betegen is megmondja a frankót és januárban újra lemérhetitek, mennyire gugliztok ügyesen, mert jön a David Beckham IQ- és Futballkvíz is!

Csókoltatunk mindenkit!