Zárul Móka Miki móka tára, egészen februárig röhöghetnek a Bundesliga játékosok angol és mediterrán kollégáikon, de még utoljára fel kell fújni az arcokat és elővenni a dögletes bűzzel, ámde kellemes meleggel járó Nicoflexet. A fordulóban kevesebb szerep jut a képességeknek, itt most az összeszorított fogakra adják a pontokat. Elméletileg három csapat pályázik az őszi első címére, de közülük csak a Werder örülhet majd, tovább után válasszal is szolgálunk a kétkedő tekintetekre.

Schalke 04 – Nürnberg 2-0

Werder Bremen – Bayer Leverkusen 2-1
Nem kérdés, Diegóéknak meg kell szakadni, nem értékeltük sem a hannoveri zakót, sem a lélektelennek is gyenge BL zárást. Most viszont az őszi bajnok ütőkártya eshet az ölükbe, mert nagy meglepetést szimatolunk. Kulcskérdés, hogy a korábban a gyógyszergyáriaknál játszó Vranjes mekkora sikerrel szívja majd Barbarez vérét. Ha szűkösen is, de eddig minden nagytól kikapott a Skibbe alakulat, ennek most is megvan minden esélye, hiszen ha a Bayern elleni szezonindító pusztító jobbegyenestől eltekintünk, minden hazai meccsét hozta a Werder, olykor gólfesztivállal. Viszont ha a gyengeség legkisebb jelét is mutatják, nem számíthatnak elnéző mosolyra a vendégektől.

Hertha BSC – Bayern München 1-0
Tudjuk, nagyobbat mondtunk, mint Münchausen báró, de egyszer már elkaptuk a bajorokat a szezonban, és most megint arra ébredtünk, hogy viszket a jobb tenyerünk. Az elmeszelt Kahn nacionalista szólamokkal bomlasztja a közeget, komoly sértéseket címzett Ribérynek és Toninak, a karácsonyi partiról pedig simán lelépett, helyette van Bommel tartotta meg a csapatkapitányi beszédet. No komment. Hitzfeldnek nem volt választása, és hogy 'elkerülje a bolondokházát', példát statuált szeretett kapusán, aki nem titkoltan egyik kedvence. Hanyatló forma, gyenge UEFA szereplés, kezdődő egymásra mutogatás, távozó edző, távozni akaró játékosok, elégedetlen vezetőség (Breno Vinicius Borges már itt is van Sao Paolóból), és pocakos morál jellemzi a BM háza táját. Ha a berlinieknek lesz egy kis esze (az idevágó hójelentésnek nem néztünk utána) minimum bokáig fellocsolják a pályát (mint tette anno Szusza Ferenc Spanyolországban), és a szezonban szépszámmal gyülekező keserűségüket a bajorok torkán nyomják le. Nem lesz ez könnyű, hiszen a Herthánál meg edzőkérdés van. Favre mestert kikezdte a sajtó (no meg az eredmények), és mi is hajlunk rá, hogy a svájci trénert jellemző támadó futball, és a fiatal tehetségek csapatba építése az Istennek sem akar sikerülni. Más hangulat, más mentalitás és más szerkezet kellene ide, hiába vannak brazil válogatottak (bár védőt nem a Copacabanáról igazol az ember) a csapatban, ettől még németekre és horvátokra épül a gárda. Arne Friedrich, Gilberto, és Josip Simunic van kinevezve bűnbaknak, ami nagyjából elfogadható, de nekunk lenne még két kiegészítésünk. 1) a csapat öreg, de minimum öregecske 2) nem egyedi eset, hogy vezetést szerez a csapat, aztán még pontszerzés sem lesz belőle. Három nullás meccsel a hátuk mögött fogadják a nem túl népszerű bajorokat, mondjuk a teendőket. A meccs elején megragadni a bőrgatya szárát, tűzfogást alkalmazva végfokig facsarni, ütközni, ütközni, ütközni, egy centi megszentelt földet át nem adni. Mineiró csak a franciával foglalkozik, nem mehet át a félpályán, a megszerzett labdákat azonnal visszanyomni Ribéry helyére, Pantelic kihúzódik jobbra és folyamatosan ordítva követeli a labdát Lustenbergertől és Gilbertótól is, aki egyébként hanyagohatja az amúgy is lankadt Schweini őrzését, majd Paja kisegít, ha gond van. E mellé alkalomszerű óriáskeresztekkel tolni Grahnt, hadd fusson a suhanc. Gólt szerezni, imádkozni, bekkelni, életkedvet rontani, itt az idő, hogy Rensing behúzza az első vereségét Bayern ketrecben.

Arminia Bielefeld – VfB Stuttgart 2-2
A BVB elleni érthetetlen buktától eltekintve beindult a stuttgarti gépezet, a finombeállításokon mondjuk van még mit dolgozni, tavaszra már nem lesz BL akadályoztatás sem (ami egyrészt nem jó, másrészt sokkal szorosabb meccsek voltak ezek, mint az uccsó hely mutatja), majd akkor domborítunk. Új edző ellen játszani mindig szerencsétlen, márpedig Middendorpnak kiutalásra került az általunk már korábban beharangozott otthoni sezlony, a kispadon immár az ex-Bielefeld játékos Detlev Dammeier ücsörög. Nem lesz Andre Mijatovic, Matthias Langkamp és a kezdőkapus Hain sem, de félünk, így sem lesz meg a győzelem.

Wolfsburg – Dortmund 2-1
Megtérgyepülni látszik a Magath gárda, gyalázatosan finiselnek, a Dortmund meg tömeggyönyört okozott a múlt héten, de ennek mi nem dőlünk be, és ha valóban hiányozni fog Kringe, az döntő lehet.

Karlsuher SC – Hamburger SV 1-2
Kár lenne tagadni, elkényelmesedett a bádeni társaság a szezon végére, amiben persze része van a szezon elejére nem jellemző sérüléshullámnak is (Miller, Carnell, Reinhard), a HSV-nek meg muszáj pótolni a újabban bőkezűen szórt pontokat. Hajnalék a dobogósoktól rendre verést kaptak, nem érezzük bennük az erőt egy újabb bravúrra.

Rostock – Bochum 0-3
Ha nem számítjuk a Cottbus elleni meccset, a halászok egy, azaz egy gólt szereztek az elmúlt hét fordulóban, Sestak meg megbolondult a túloldalon és sikeresen vezeti a Bochum restaurálási munkálatait. További sok sikert kívánunk.  

Duisburg – Frankfurt 1-1
Idrissou minden idők egyik legostobább kiállítása miatti eltiltását tölti, a csapat közben fű alatt a táblázat legaljára süllyedt. Gondolkodtunk rajta, hogy Funkelnek végre megajánljuk a 100. sikerét, mégiscsak karácsony, meg minden, de aztán nem vitt rá a lélek, a szezonban egy győzelmet sem szereztek idegenben. A zebrák talán elhiszik, hogy egy sikerrel összességében nem szar szezont zárhatnak a tizennegyedik helyen, de a kényszeresen egyenlítő Frankfurt ellen erre sanszuk sincs.