Everton - Manchester United 2-2
A harmadik a nyolcadik ellen, vagyis a papírforma sima hazai győzelmet ígér, haha. Az azért a helyezéseken túl is figyelemreméltó, hogy a MU három szerzett góljánál kevesebb csupán egyetlen csapat nevéhez fűződik, vagyis a MU-nál tényleg megváltóként várják a sérülésből visszatérő Rooney-t. (Aki, reméljük, nem olyan állapotban lesz, mint tavaly a vb-n, amikor ugyancsak nagyon kellett sietnie a meggyógyulással.) Az Everton épp ellenkezőleg, egyelőre a bajnokság leggólképesebbjei közé tartozik, bár nem elsősorban a csatároknak köszönhetően. (Optimista Everton-szurkerek persze így nézik a dolgot: Yakubut megvettük, gólt rúgott rögtön, McFadden a francia válogatottat is megveri egyedül, olyan meg úgysincs, hogy Andy Johnson előbb-utóbb ne kezdjen termelni.) Szóval gólgazdag meccset, izgalmas döntetlent várunk.

Portsmouth - Liverpool 1-3
Korábban több ízben hangot adtunk kételyeinknek azt illetően, hogy a Liverpool igazi nagycsapat bír-e lenni. Most viszont együtt üvöltünk a Liverpoolt már a bajnokság fő esélyesének kikiáltó farkasokkal, amikor sima idegenbeli sikert jósolunk nekik a stramm Pompey ellen. Hátha Benitez tényleg világklasszist csinál a Madridban hallatlanul szétszórt és megbízhatatlan F. Torresből. (Nem hiszünk benne, de hátha.)

Tottenham - Arsenal 1-2
Az ész inkább valami iszamos iksze számít, de a szív azt dübögi: ha eddig ilyen piszok mázlija volt az Arsenalnak a szezon szinte minden meccsén, legyen most is! (Persze ennek a mázlinak a másik neve az, hogy végre megtanulta a csapat, hogy az utolsó 5 percben nemcsak elbukni, hanem megszerezni is lehet pontokat.) Sok minden múlhat azon, hogy Jol tényleg játszathatja-e már Lennont, aki ér annyit, mint a hülyén összerakott Spurs-keret három-négy bármelyik másik tagja. (Még megjegyeznénk itt, hogy minden idők legnagyobb horvát brazil labdarúgója, az Arsenal-csatár E. Da Silva három góllal zárta a két válogatott meccset, míg a Chelsea-től fű alatt megvett, tavaly Mourinho által még nagyon reklámozott L. Diarra alapembere volt az összesen egy pontot szerző francia válogatottnak.)

Birmingham - Bolton 1-2
Kiesési rangadó - írnánk kajánul, ha nem tartanánk boltoni barátaink haragjától. Valamiért azt hisszük, hogy N. Anelka a mezőny fölé fog nőni és két góllal eldönti, hogy kinek lesz este hatra még szarabb kedve.

Sunderland - Reading 0-1
Puff, még egy kiesési rangadó. A Sunderland a jól sikerült első és a hősiesen elfogadhatóra mentett második forduló után egyre csak bénázik (0-3 a Carling Kupában a Luton ellen?! mi van?!), szegény Reading meg, hiába adtunk meg neki minden támogatást, már a kifutópályán beleállt a földbe (öt meccsen két gól?!). Még ez egyszer hiszünk Coppellben, de ez így nagyon nehéz lesz.

West Ham - Middlesbrough 4-2
Lehetne azon viccelődni, hogy na, ezek már öt forduló után megtalálták a táblázat közepén a helyüket, játszaniuk se kéne, úgyis ott végeznek valahol a 11-12. körül. A valóság azonban az, hogy ez két igen kiváló kerettel (mondjuk az éppen szárnyaló Evertonéhoz legalább hasonló szintűvel) rendelkező csapat normálisnak tűnő menedzserekkel, vagyis mindkettőből kiférhet egy UEFA-hely. A West Ham győzelmét a hazai pálya és a Boro közmondásos megbízhatatlansága miatt tartjuk valószínűbbnek.

Wigan - Fulham 3-0
Nincs nekünk semmi bajunk a Fulhammel, de képtelenek vagyunk beléjük látni, amint érdemben felveszik a küzdelmet az Európa Legjobb Pozíciós Csatára™, Emile Heskey vezette hazaiakkal.

Chelsea - Blackburn 2-2
A hétvége meccse. Mint már többször volt szó róla, nagyon sokat várunk idén a Blackburntől, a Chelsea meg minden ellenkező híreszteléssel szemben tényleg szupercsapat. Tippünk éppen ezért merész, elég valószínűtlen, hogy Mourinho két egymást követő meccsen pontokat veszítsen, de rizikó nélkül nincs kockázat. Kiváncsian várjuk, hogy vajon ha Sevcsenko az ukrán válogatottban nem sérült, akkor vajon a Londonban még sérült-e és továbbra is a rémesen ineffektív Kalounak vagy a köztudomásúlag nem ügyetlen, de a Premier League-hez képest egyelőre rém lomhának mutatkozó Pizarrónak kell-e játszania a helyén. Valamint azt is, hogy az ember, aki nemcsak a Stamford Bridge népének kedvenc Chelsea-játékosa, hanem a miénk is (na jó, az egyik), vagyis Joe Cole, kezdő lehet-e végre.

Manchester City - Aston Villa 1-1
Két hete a City már-már bajnokesélyes volt, a Villa meg ugyanolyan arctalan, mint az előző szezonban. Azóta a hülye svéd ember csapata kétszer vesztett (igaz, olyan csapatokkal szemben, melyektől úgymond ki lehet kapni), a Villa meg megverte a Chelsea-t, amiért ugyan nem jár több pont, mintha mondjuk a Fulhamet verték volna meg, de olyan sok csapatnak azért nem jött össze a Mourinho-korszakban. A meccsen inkább elkeseredett lövészárok-háborút, mint futballünnepet várunk.

Derby County - Newcastle United 0-11
Ugyanennyi lett egyébként a női vb-n az argentin-német meccs. Az újjászületett M. Owen részéről mesterhetesre számítunk. Komolyan? Komolyan nyerni fog a Newcastle.