Most nem fog betérdelni a meglepetéstől senki, de a három kiesőhelyből kettő gazdára talált a hétvégén. Nyilván lehetett már sejteni (karácsony óta legalább), hogy a tökutolsó Ascolinak (Torino 0-1) és a hozzájuk hasonlóan 20 vereséget begyűjtő Messinának (Inter 0-1) nem lesz maradása, viszont a szadista izgalmakra gerjedőknek vigaszul megmarad a legjobb kiesőhely elkerüléséért folytatott, változatlanul nyílt verseny.

Mivel a Chievo Pellissier góljával megverte közvetlen riválisát, a Parmát, azonnal elkerült az említett legszomorúbb alászálló posztjáról. A helyét nem a legyőzött vette át, hanem az Atalanta vendégeként vereséget szenvedő Siena, akikről sajnos már elmondtuk, hogy elég nehéz a sorsolásuk, így tartunk tőle, hogy a sok arctalanul vagdalkozó kiscsapat helyett pont az olyan esik ki, amelyiket szívesen néz a semleges szem. Kérésünk egyébként meghallgatásra talált, hiszen a múlt héten az ötösön belülről négy helyzetét elszórakozó Vieri régi szokásához híven negyvenről talált be. Csak most nem centiről, hanem méterről.

Az említett, rugdalódzó kiscsapatok zászlóvivője, a Cagliari viszont menekül, és az Udinese legyőzésével tudatosította vetélytársaiban, hogy komolyan gondolja Serie A-tagságának megőrzését. A döntetlenszagú mérkőzés hajrájában Iaquinta parádés könyökmozdulattal terítette le Budant, amiért kiállították, és két percre rá névrokonához hasonló kegyetlenséggel büntetett Capone.

Az Empoli visszaelőzte a Fiorentinát és a Palermót, így megint az 5. helyen feszítenek. Hajtsuk meg magunkat előttük, hiszen kiegyensúlyozottak és egyenletesen megverik, akit kell, majd kikapnak, akitől illik. Almirón gólját az összefoglalóban ne nyitott sörrel a kézben nézzük, ha javasolhatom, mert foltot hagy a kanapén és büdös is.

A Fiorentina tulajdonképpen dicséretes döntetlent harcolt ki a Milan otthonában, amiben Firenze összes védőszentjének keze benne van. Egy tökéletesen szabályos, ám meg nem adott gól után (nem meglepő: Kaká) egy kihagyott tizenegyes (meglepő: Kaká) kellett a 0-0 megtartásához, ami váratlanul (?) elég sokba került az európai csetepatékat előnyben részesítő Milan számára.

A Lazio ugyanis a várakozásoknak megfelelően legyőzte a Livornót és ezzel visszavette a harmadik helyet. A szinte teljesen lényegtelen pozíció birtoklása mellett szót érdemel Peruzzi szívszorító elintegetése, melyről külön tervezünk megemlékezni egy hasonlóan könnyfakasztó postban. A mérkőzéssel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a hírhedten szélsőjobbos Lazio-ultrák a stadion környékén megütköztek a hírhedten szélsőbalos Livorno-tifosókkal, mielőtt az informátorunk szerint apolitikus Jimenez csodaszépen kilőtte volna a vinklit.

Koman Vladimir kezdett a Sampdoriában, ám mivel már a 27. percben le kellett cserélni, nem csodálkozunk a gólnélküli döntetlenen. A Reggina számára roppant fontos egy pont még nem generál székelyes nyugalmat Reggio Calabriában, de legalább pont ezzel a különbséggel eltávolodtak a Sienától.

A Palermo kikapott otthon a Romától, ami csak azért meglepetés, mert a farkasok már simán megtehetnék, hogy tojnak a továbbiakra. És ők mégsem, Totti ugyanis érzi, hogy Van Nistelrooy veszélyes lehet rá az európai aranycipőért folyó harcban (22-20 az állás, egyelőre "ide"), ezért minden helyzetből gondolkodás nélkül tüzel. 30-ról egyébként is szokott, most bizonyára az extra motivációnak köszönhetően találta el a labdát így:

Jövő héten ismét alsóházi durvulás és folyamatos helycserék várhatók, tehát senki ne gondolja, hogy az Inter-Lazio lesz a forduló rangadója, mert nem. A Juve-Genoa-Napoli trojkából kettő helye megvan tehát, hogy a Napoli kinek a helyére ülhet be jövőre a hullámvasútba, azt a kommentek közt tessék nekünk elárulni, mert minket is frusztrál, hogy képtelenek vagyunk eltalálni az eredményeket.