Ha a tabellára nézünk, feltűnhet, hogy szinte tök ugyanolyan, mint a múlthéten - persze, mivel a hétvége nagyobbik részében nem történt semmi, amit jó szívvel és malícia nélkül ajánlhatnánk megtekintésre, ezúttal tehát a megszokottnál rövidebb összefoglalóval készültünk. Nincs kit dicsérni, nincs miért ekézni. Született hat döntetlen, két gólnál többhöz pedig csak Nizzában volt szerencséjük a kilátogatóknak. Szerencsére a Bordeaux és a Montpellier nem spórolt a tanulságokkal - mondhatjuk úgy is, a hazaiak kapusa megmentette a hétvégét - , így az érdektelen részek után elsősorban a vasárnap este történéseire koncentrálunk.

Kezdjük a győzőkkel: az Auxerre meglepő módon auxerre-es produkciójának - egy-null, Jelen-gól - a semmilyen Valenciennes látta kárát és mivel a felsőházból csak ők tudtak nyerni, el is csípték az előttük haladó bolyt és hatodikként araszolnak tovább a kupaindulás felé. [Auxerre-Valenciennes 1-0] Bocanegra szeletelés helyett ezúttal támadófeladatot is vállalt, ebből - meg egy Marveaux-szabiból jött össze a gól. Antonettinek még arra se nagyon volt szüksége, hogy támadót vagy labdaszerzőt dobjon be menet közben, mert minimális kényszert sem alkalmazott az ellenfél. [Rennes-Monaco 1-0] A Sochaux-meccs a hajrában dőlt el, akárcsak a gólfesztiválosra sikeredő nizzai bajnoki: a gólokból összevágott videót azóta már elküldték Kölnbe, nehogy a "Hogyan védekezzünk tragikusan?" c. fejezetnél szegényes maradjon a tananyag. Ollé-Nicolle utóda talán okul majd belőle. [Sochaux-Toulouse 1-0] [Nice-Nancy 2-3]

Apropó, hajrá: 93:40-ig állta a sarat a Lens, ekkor pofozta be Sessegnon a látszólag megérdemelt egyenlítést, állítólag ez volt az állhatatosság alkalmi szikrája. [Lens-PSG 1-1] Becsületendő igyekezettel ugrott a pontok felé a St-Étienne, de Riviére góljával csak négy percen át birtokolta az előnyt, a tartalékos vendégek tökéletesen megelégedtek az egy ponttal. [St-Étienne-Lille 1-1] Kiesési szuperrangadóra utazott az Alpok lábához a Le Mans, hogy Akrour azonmód a fagyos frászt hozza a hátukra, de végül abban maradtak, hogy jövőre, ugyanitt, csak egy emelettel lejjebb. Le Tallec sarokkal adott gólpasszát elteheti emlékbe, saját magát meg a sufniba, ha az osztályváltás után is velük marad. [Grenoble-Le Mans 1-1] Miközben már a BL-hírekkel gurgulázott fél Lyon, Puelék Boulogne-ba látogattak, az újonc pedig azzal a megnyugtató érzéssel készülődhet első élvonalbeli hajrára, hogy a címvédő után újabb bajnokesélyestől lopott pontot. [Boulogne-Lyon 0-0] A löttyedt lyoniakkal ellentétben az OM annyi helyzetet prezentált a vendég Lorient portája előtt, hogy azzal májusig az összes bajnokit meg lehetett volna nyerni. Számszakilag nem is tudtuk követni a tűzijátékot: Deschamps tucatot emlegetett, de maradjunk annyiban, hogy minimum hat, összesen nyolcszáz százalékos ziccerból csak egyet sikerült beverni (naná, hogy Niang, legközelebb hozzá Valbuena járt), Audard frenetikus - avagy: idegesítő - parádésorozattal hatástalanította a többit. Nem épül tovább a széria, de legalább Brandao hónapos kényszerszünetének vége, más kérdés, hogy valójában fel se tűnt a hiánya. [OM-Lorient 1-1]

Kevés olyan tobzódó-hömpölygő-lüktető meccs akadt idén a bajnokságban, mint a bajnokéval azonos pontszámmal álló Montpellier látogatása a Chaban-Delmas-ban. Pontosan kitűnt az első perctől fogva, mit akar a Blanc-csapat, hiszen azzal tudattal húztak mezt a srácok, hogy minden számottevő riválisuk csak ikszelt (mondjuk ez állt a vendégekre is, csak ezt nehéz megszokni): az óriási tempó csak úgy rikoltott a faultok után. Bár a válogatottbéli debütálásából érkező Ciani nem tudta elkerülni, hogy fel ne borítsa a kapu elé törő ellenfelet, a következő esetben sem mérlegelt Bré sporttárs - ha a lelátón lettünk volna, az újrarúgatott büntető pillanatában minden bizonnyal elsütjük azt a jóízű szóviccet -, de a lassítás őt igazolta. Emberhátrányban érthetően sokkal akaratosabban jött a Bordeaux, aminek meg is lett az eredménye - Chamakh az első adandó alkalommal büntetett -, de hogy milyen komoly tartalékok rejtőznek még a társaságban, még az őket közelebbről követők is meglepetésként számolják el. A hiba ellenére se érheti szitokszó Carrassót, noha azután, hogy Costa és Montano tizijét is megfogta, lényegében az ő kesztyűi közül csúszott ki az a két pont. A Ciani helyét megöröklő Sané és a hajrát felpezsdítő Sertic teljesítményét érdemes még kiemelni, rájuk még nagy szükség lehet, ugyanis kizárt, hogy nehezebb napok és sérülések nélkül vészelje át a tavaszi menetelést a Bordeaux. Viszont az is biztos, hogy Európa egyik legkiegyensúlyozottabb csapatával szemben a jótékony emberelőny semmit se jelent - a két kihagyott büntető luxusát meg nem is taglaljuk, fáj az eléggé Girard-nak (karrierjében még nem fordul elő efféle dupla), aki még így is simán dicsekedhet azzal a klubtörténelmi dicsőséggel, hogy a bajnokság utolsó etapját még sosem várta ennyire előkelő helyen a Montpellier. A bajnokság durván kétharmadánál bőven túlzás sorsfordító mozzanatokról értekezni, de címvédés esetén biztosan visszautalunk még erre a történetre. [Bordeaux-Montpellier 1-1]

Tabella

Góllövőlista

***

Játék: Több olyan edző is akad, aki ült a Bordeaux és a Montpellier kispadján is. Egyikük kimagasló sikereket ért el - nem csak klubszinten. Az ő nevét küldjétek el egy tippelési lehetőségért cserébe: ligue1.nst@gmail.com.