Argentína-Nigéria döntő lesz az olimpiai focitornán az olaszok hülyesége miatt. Vagy a braziloké miatt, tök mindegy. A lényeg, hogy az argentinok egyrészt megvédhetik olimpiai bajnoki címüket (Na, kinek sikerült ez utoljára? Annyit segítünk, hogy 64-ben és 68-ban kell keresgélni.), másrészt visszavághatnak az afrikaiaknak az atlantai döntőben elszenvedett vereségért. Egyébként nagy mázlink volt, mert senkinek eszébe nem jutott volna nézni azt a focitornát, ha nincs ott a magyar válogatott is, de bizony ott volt, még most is látjuk magunk előtt, ahogy az Üllői úton Dombi rainman Tibi elperecel a havas tizenhatoson belül, és már kint is vagyunk az olimpián. Így viszont, hogy néztük, felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk.

Mert nehéz lenne elfelejteni, először is ahogy Nigéria bejutott a döntőbe azután, hogy a bivalyerős csapattal érkező brazilok 3-1-re vezettek 12 perccel a lefújás előtt, de a többek között gólpasszt adó Babatunde Fatusival megerősített Sasok visszakapaszkodtak, és hosszabbítás után továbbjutottak. Aztán ott volt a döntő, ahol ugye szintén hátrányba kerültek, és ismét negyedórával a vége előtt jöttek vissza, majd a legutolsó percben jött Amunike (les)gólja, és Nigéria hatalmas meglepetésre olimpiai bajnoki címet szerzett.

Ennyi talán elég is a régmúltról, lássuk a közelmúlt eseményeit. Nigéria habkönnyed továbbjutása borítékolható volt a legjobbjait hazarendelő belgák ellen, a meccs elég gyorsan el is dőlt, a végén kialakult adok-kapok (belga szempontból kapok-kapok) már a kutyát nem érdekelte, Belgiumnak úgyis csak annyi vigasz maradt, hogy a brazilok is tartalékosak lesznek a kisdöntőben, bár ők egy kicsit más okból, mint európai ellenfelük.

Mert közben Argentína igen randán elrakta a brazil válogatottat, hiába lőttek kis híján az első támadásukból (csodaszép) gólt a brazilok, utána már csak egy lesgólra futotta tőlük, egyébként az argentinok bekapták, megrágták és kiköpték őket. Diego és Ronaldinho ketten együtt sem voltak képesek 10 jó passzra, különösen Ronnie játszott kilátástalanul – annak ellenére, hogy szabadrúgásból kis híján gólt szerzett. Neki most egyelőre ennyi megy: amit zsigerből tud, azt tudja, de iszonyatosat lassult, szélesek a cselei, és ami a legnagyobb baj, képtelen akár megjátszani is, hogy fogcsikorgatva küzd.

Argentína sokkal összeszedettebb, veszélyesebb játékot nyújtott, Messi (a Barcelona komplett keretéhez hasonlóan) jobb formában van, mint a habtiszta Usain Bolt és Michael Phelps együttvéve, most mégsem ő villogott, hanem az ő passzaiból Agüero, aki két gólja mellett egy kiharcolt büntetőt tudhat a lőlapján. Az Atlético csatára igazi inzaghis erényeket csillogtatva kétszer érkezett pompásan a kapu elé, és meglehetett volna a mesterhármas is, ha a világ legszarabb klasszisjátékosa, Riquelme nem taszigálja el a büntető mellől. Az ilyeneket persze bátran rá lehet bízni (be is lőtte), de 0-0-nál a keret cserekapusát is előbb odaállítottuk volna, mint őt.

Argentína innen már behúzza, nem csak azért, mert az ősi ellenség legyőzése olyan önbizalommal ruházza fel őket, aminek képtelen lesz ellenállni Nigéria, hanem egyszerűen azért, mert sokkal jobb csapat, mint ellenfele. Persze, nem szabad elfelejtenünk, hogy az argentinokról beszélünk, akik bármikor képesek magabiztos jóslataink fölé guggolva egy masszív brióst tekerni rá, mint tették azt tavaly nyáron a Copa América döntőjében.

Meg aztán, mit tagadjuk, nem is drukkolunk nekik igazából. (A nyitóképet erdélyi testvélapunktól, a sportoldal.ro -ról bugáztuk)