Ha az elmúlt fordulóban irracionálisan sok vendéggyőzelemre tettünk, most szinte eszetlenül üzemeljük be a hazai úthengert. A bajnoki cím kivételével pengeéles helyzetek a Bundesligában, a lehetőségek száma pedig kifogyóban, mint Funkel ruhatára. Három vérbeli derbi is kínálja magát megtekintésre, de mint ahogy a komplett fordulóban, itt sem számítunk vendégsikerre. A kiesés ellen folytatott véres torkú kapálódzás eredménye egyre határozottabb körvonalakat ölt majd, míg a kupás helyek sorsa tovább bonyolódik.

Nürnberg – Wolfsburg 1-1
Elméletileg akár hozhatná is a meccset a Klub, és szintén elméletileg, a lélektani előny is náluk van, hiszen von Heesen végre behúzta első győzelmi striguláját, másrészt a nagyon is kézzelfogható kiesés ellen küzdeni nagyobb motiváció, mint a disznó mázlival elérhető UEFA helyért. Csakhogy. Ha a Nürnberg annyira együtt lenne, és vállvetve küzdenének a pontokért, akkor nem kerültek volna ebbe a megalázó helyzetbe, ráadásul a tudáskülönbség, és a házi gólkirály Misimovics hiánya is ellenük szól, nem mintha Grafite játszhatna, de a farkasok jobban állnak pótlék terén, Dejagah formájában.

Werder - Schalke 04 2-2
Igazi fokmérő rangadó, remek időzítéssel. A Bréma játéka nagyjából az időjárástól függ (ide bármi behelyettesíthető), a Schalke pedig nagyban függ az ellenfél személyétől, már ha hihetünk Borowskinak, és hajlunk is rá, hogy van igazság a meglátásában. Az már egy másik kérdés, hogy ha a Barca ellen egyértelmű harciassággal képesek fellépni, akkor mi kézteti őket a lehetőségeikhez képest visszafogott lazsálásra a többi meccsen, a Schalke fő ereje egészen konkrétnak az erejükben van (ha ez így érthető), és külön mázlijuk, hogy sem Baumann, sem Pasanen nem állhatja majd útját a beíveléseknek. Sem ’ész’, sem kraft nélkül nem lehet, így ikszre adjuk.

Bochum - Hertha BSC 2-1
A Bochumra mindig is jellemző volt, hogy különösen hazai pályán már-már látványos támadójátékkal riogatnak, ehhez pedig van egy Sestak, akinek kimondottan kedveljük a játékát, ha képesek lennének megtartani (amire kevés esélyt látunk), akkor Wosz-szerű vezérré nőheti ki magát, de sem a Werder (mert illene a csapatba), sem a Bayern (megszokásból) ajánlata nem lenne meglepetés. A győzelmi tipp akkor lehet igazán helytálló, ha Maltritz csak kisebb egyenlő háromszor ragad csak be a védelme mögé.

FC Energie Cottbus – Arminia 2-0
Továbbra is hiszünk a keleti blokk nagy túlélőjében, különösen, hogy a múlt héten egy egyébként meglepően jó, és főleg bazi izgalmas meccsen gyűrték le a Duisburgot, akit különben sem kedvelünk, elsősorban lélektelen meccsei miatt, mert például a Byaer ellen is bizonyították, szét tudnak ők szakadni ha kell, csak az olyan macerás. Nem is adunk nekik pontot.

Hannover – Frankfurt 2-1
Husztiék a klub fennállásának 112. évét ünneplik a hétvégén, mégpedig egy sor visszatérővel: Rausch, Cherundolo, Ismael és Stajner is összedrótoztatott a hét során. Egészen megdöbbentő, de a hazaiak Mikulás óta csak egyszer nyertek, az is öt fordulóval ezelőtt volt. Ha győzni akarnak a Frankfurt ellen, nem a vezetést lesz nehéz megszerezni, hanem sokkal inkább azt megtartani. A klub mellett Szabinak is közeleg a szülinap, legalább egy elfmétert várunk tőle.

Karlsruhe – Rostock 2-1
Az elmúlt öt fordulóban egy nyomorúságos gólocskáig jutottak Hajnalék, győzniük pedig természetszerűleg nem kellett. A Rostock ideális partner, hogy rendbetegyék a zülleni látszó morált, tekintve, hogy csak a legritkább esetben ragadtatják magukat pontszerzésre idegenben.

HSV – Duisburg 1-0
Nagyobb bizalmat nem merünk szavazni a Hamburgnak, és amúgy is az egy-null a cspat által leggyakrabban elért eredmény. Jarolim és Mathijsen továbbra sincs, mint ahogy Olic is sérültlistán van. Mivel elsősorban mentális problémákat látunk hazai oldalon, nincsenek kétségeink, hogy a Magath agyatlanságát ugyan nélkülöző, de ettől még vasszigoráról közismert Steevens gyeplő és ustorkezelő skillje meghozza a várt eredményt, és folytatódik a BL harc. Rudi Bommel alakulatát pedig a legbiztosabb kiesőként tartjuk számon, számatalan alkalommal bizonyították, hogy az első osztályhoz karcsúak.

Bayer 04 Leverkusen – Stuttgart 2-1
Szintén telitalálat az időzítés az UEFA kupáért folytatott párharcban. A Leverkusen talán meg is könnyebbülhet, hogy nem kell tovább kettős terhelés alatt senyvedni, Skibbe nem is erőltette különösebben az orosz visszavágót, inkább a fiatalokat delegálta a csapatba. Közülük elsősorban Callsen-Bracker játéka ragadta meg a figyelmünk, aki a) tulajdonképpen jól játszott a Zenit ellen, már amíg ereje engedte b) minden alkalmat megragadott, hogy néha csak szemtelen, olykor viszont undorító eszközökkel öregbítse hírnevét, ezentúl rajta lesz a szemünk, vajon Jekyll, vagy Hide bontogatja szárnyait a védelemben. Az utóbbi időszak gyengébb eredményiben a szerencse pálfordulása is szerepet kap, ami még behullott a Schalke ellen, az kifelé pattan azóta. A sváboknak meg nem kívánjuk a vereséget, de annyira megérett már a pofon, hogy ezúttal át is veszik – mindezt változatlanul Gomez nélkül.

FC Bayern München – Dortmund 2-0
Újabb, már a harmadik derbi a fordulóban, a nyuszika szerepét alakító Dortmunddal. Ha kiesett volna a Bayern, most azért vernék meg őket, de az eufórikus továbbjutás is Doll ellen dolgozik. Némi pürrhoszi győzelem szaga is van a dolognak, mert Ribéry belesérült a diadalba, és Jansen sem léphet pályára a hétvégén, bár ő instant pótolható. Mivel Hitzfeld Kahnra bízta a döntést, hogy vajon akar-e védeni a hétvégén, minden bizonnyal a kezdőben láthatjuk majd a munka megszállottját, aki tőle egészen szokatlan módon, nem talált szavakat a történtekre. Sokat láttam már Európában, de most nem tudom mit mondjak. A többi nyilatkozatot a sosem szócska köti össze (sosem látott, sosem érzett, sosem adta fel kontextusokban), egyedül Hoeness talált sajátos értelmezést a meccsre, mondván, bátraké a szerencse. Ha ez elatt arra gondolt, hogy Oli gyakorlatilag a saját fülénél rángatta ki magát a nemzetközi kupatemetőből, akkor, de csak akkor igazat kell adnunk neki, egyébként marhaság. Azt pedig valószínűleg sosem fogjuk megtudni, hogy Kahn akkor is feltűnt volna-e centerben, ha nem éppen élete utolsó nemzetközi meccsének véli a csütörtöki thrillert. Még mindig várjuk Kroos és Schlaudraff felbukkanását, mert ezt a karcosra hallgatott lemezt már mi is unjuk kissé.