"Valami nincs rendben. Fejre állt a bajnokság."

Két jellemző komment a bajnokság kicsit kaotikusan alakuló első üteméről. Az elporolt nagyok rendesen keresik az utat a lábuk alatt, számoljunk együtt, az OL-OM-Bordeaux trió eddig begyűjtött pontjainak száma a lehetséges tizennyolcból csak...kettő egy. Kifejezetten jót tesz majd az ősznek, hogy másfajta izgalmakra is számíthatunk: aki csak egy kicsit is riválisnak érzi magát, most élhet a markába helyezett lehetőséggel, ergo haszonlesők, kishitűek és lapítva sasolók, csoroghattok szépen előre. A híreket még mindig a marseille-i események uralják, mielőtt tetőzne a melodráma, elbúcsúztatjuk Niangot.

Ahogy a beharangban is szó esett róla, két helyszínen is újoncot avattak, a komoly befektetésnek tartott műfű bemutatkozása egyik pályán se volt valami örömteli. A hazai átok ül még mindig a Nancy nyakán, most viszont még egy nyolcvanperces emberhátránnyal is kiegészült, hogy csak a gólkülönbség lehessen kérdéses - a vendégek végül  megálltak háromnál. Montano gól-gólpassz üzemmódban kezdte rennes-i karrierjét, de hasonlóan jól indul az év Yacine Brahimi számára, akit Antonetti bátran a csapatba dobott már a nyitányon, ahogy kortársaival (Mvila, Lemoine, Marveaux vagy Kembo-Ekoko) is tette tavaly. Asamoah Gyan eközben a mester hóna alatt pihenkélt. [Nancy-Rennes 0-3] Correáék bukása egyértelmű volt, azon viszont rendesen meglepődtünk, hogy a Lorient is elhasalt: buta gólokkal hagyta fordítani a nizzaiakat, győztesnek meg épp annak a Rémynek a gólja bizonyult, aki fél lábbal már Angl...az ég tudja hol van. [Lorient-Nice 1-2]

Tökéletesen kiegyenlített meccsekkel kezdte a Brest és az Arles az év hazai felét, utóbbi mégis pont nélkül maradt, ugyanis jött az oslói medikus kinézetű Pollet és zsolnairobisan a légtérbe robbanva, első labdaérintéséből a hálóba bólintott. [Arles-Lens 0-1] A brestiek fiatalabb szurkolóinak többsége még huncut gondolat se volt, amikor utoljára élvonalbeli bajnokit rendeztek Bretagne csücskében. Az első gólt szerző Nolan Roux is épp csak megvolt akkoriban. Első lecke, srácok: szögletből nem lehet gólt kapni, a hajrában pláne. Ha a szerzett pont oldaláról nézzük, nem rossz dolog ám az friss húsként egy BL-induló ellen. [Brest-Auxerre 1-1]

Harmadik újonctársukon látszik azért a rutin, miszerint otthon minden létező pontot fogni kell, ha jövőre is itt szeretnének lenni. A Caen ezért úgy kezdett, ahogy a Vélodrome-ban, az ott is eredményes El-Arabi már az első baki után beakasztott egy ragyogóan leleményes vezető gólt. Az ismerkedési szakasz úgy zuhant át a meccsen, mint lusta kis pockon a TGV, mivel Gomis azonnal egyenlített, rögzítve a tényt, hogy itt minden a sebességről - illetve sebességkülönbségről - fog szólni. A balszélső Mollóval például látványosan nem tudtak mihez kezdeni a vendégek: minden egyes rágyorsításnál érezni lehetett, hogy lesz valami grimbusz, egyszerre állt vigyázzba a szar a lyoni védőkben, mintha Cé topogott volna velük szemben, pedig csak egy srác volt,  aki Monacóban nem kellett. Egy újabb villámgyors gólváltás után aztán Normandia egy emberként követelte le a pályáról a kelleténél tahóbb Réveillére-t, a piros nyomán pedig új meccs kezdődött. A lerúgott Mollo felépült, Cris lesérült, a Lyon kikapott. [Caen-OL 3-2]

Ha nagycsapat játékosaként először van szerencséd egy Valenciennes-meccshez, aligha kerül majd a kedvenc kirándulásaid közé. Ha pedig egy momentán szétesett nagycsapat tagjaként kényszerülsz a Nungesser-ben játszani, kérd meg egy afrikai csapattársad, vuduzza meg a sípcsontvédőd. Igen, pont úgy, ahogy lenni szokott, a kisvárosi környezetben egy rettentő masszív banda rejtőzik, amelyik zsonglőrködni nem tud, de hihetetlen szíve van, okosan kontrázik és a bajnokság hivatalos óriásölője titulust se szívesen tagadja. Kár, hogy az OM a többször taglalt nyárvégi közjáték miatt nyomaiban sem hasonlít az óriásokhoz és már DD is tudja, hogy ez a helyzet piaczárásig nem fog változni. Tavaly is 3-2 lett a vége, de kevésbé megalázó körülmények közt. Mandanda sorban kapta a nevetségesen béna gólokat - az egyiket bedobás után -, Heinze két ízben is végignézte a hazai csatár súlypontemelkedését. (Az igazsághoz tartozik, hogy a mindhárom hazai gólban tevékeny részes Bongot a pályán se szabadott volna hagyni, miután még egálnál nyakonrúgta Valbuenát.) Támadójátékról támadók nélkül nincs mit mondani: Niang búcsúzni jött, Ben Arfa bojkottált, Brandao hiányzott, Samassa függőben. André Ayew a végén összekapart egy tizit meg egy gólt, hogy legalább a meccs szorosságát sikerüljön imitálni. Amellett, hogy tavaly is csak egyetlen alkalommal - a Bernabéuban - fordult elő, hogy null-hárommal égették a Marseille-t, karcos egy évkezdet ez, legutóbb a Nantes indított címvédőként két bukóval. [Valenciennes-OM 3-2]

- "Azt szokták mondani, hogy nincs pótolhatatlan játékos."

- "Nincs a lófaszt!"

- "Hm.. Marseille-i vagy..?"  

Bár Niang pályára lépett szombaton, estére már hivatalos volt, hogy a Fenerbahcéban folytatja. Hogy ezzel mit veszít az OM, nem titok. Egy korrekt, csöndes, mégis karizmatikus csapatkapitányt. A klubot az egyik legrégebb óta szolgáló játékost. Gólokat: Niangénál jobb meccs/gól mérleget senki nem tud felmutatni a jelenlegi mezőnyből, folyamatosan tíz gól fölött tartotta magát éveken át, legutóbb nemcsak a legtöbb, de a legszebb gólt is ő szerezte. Egy szomorú nyilatkozatban azt mondta, még öt jó éve lehet, ebből szerződése szerint négyet a törököknél húz majd le. Érdekes, hogy Mickael Pagis, akivel talán a legjobban megértette magát - Strasbourgban és Marseille-ben is játszottak együtt -, nyáron vonult vissza.

Még egy ötgólos meccs maradt, a St-Étienne sikerét a forduló meglepetéseivel ellentétben ki lehetett szimatolni. Szépen ki lettek szolgálva a zöldek hívei, ami különösen azért érdekes, mert a duplázó Perrinnek csak az aláírása hiányzott a monacói szerződéséről... A vendégek két feltörekvő fiatalja, Boudebouz és Martin is benevezett a szünet utáni gólparádéba, de a végjátékra már nem maradt a kraftból. [St-Étienne-Sochaux 3-2] Bezzeg a Toulouse mindkét játékrész végén jól hajrázott, miközben körülöttük egymástól kérdezgették a hüledező bordeaux-i drukkerek, látja-e valamelyikük a vendégek csatársorát (még a Gignac-pótlék Pentecote is megsérült), de be kellett látniuk, hogy a saját támadóikat se látják. Chamakh még gyenge játékkal is olyan volt, mint egy világítótorony, Cavenaghi, Bellion és Gouffran viszont egymást múlják alul fűbelapulásban - Tigana épp ezért hozott csatárt a klubhoz, róla legközelebb. A videót igazából csak Plasil góljáért érdemes meglesni, ki nem néztem volna belőle. [Bordeaux-Toulouse 1-2]

Többször megjegyeztük, hogy a sporttévé kicsit hanyagolja a franciákat (persze, máshol is zajlanak az események, de csúsztatva meg ismételve a meccsnézés nem pálya), illetve nincs velük szerencséje sem, mert az élőben adott meccsek - akárcsak a Lille-PSG - rendre izzadságszagú szeletelésnek bizonyulnak. Egyedül Nené játékában volt érzékelhető némi veszély, az események 98%-át a güri tette ki, na meg négy-öt olyan bumburnyák belépő, amit ha itthon követnek el, a vétkes anyja három napig csuklik utána. [Lille-PSG 0-0]

Monacót szombaton elverte az eső, a bajnokit keddre halasztották.

Tabella    Góllövőlista

Portré  

Ebben a rovatban sokszor légiósokat és fiatal tehetségeket veszünk elő, most viszont egy olyan játékos kerül bemutatásra, aki harminc éves korára lett első számú támadó egy középcsapatban. Grégory Pujol nem kimagasló tehetség, de egy jóravaló, megbízható figura - negyedik éve szerepel a Valenciennes-ben, körülötte cserélődtek az emberek, hoztak mellé egykori gólkirályokat, mégis sokszor az ő passzaira, előkészítéseire, fejjátékára épül a pirosak focija. Nem egy gólvágó alkat, legjobb évében is csak tízig jutott (a még kisebb kaliberű Sedanban). Pujol a Nantes nevelése: az aranyévadot még a tartaléksorból nézte, egy bő évvel később mutatkozott csak be a kanárisárgáknál. Egy szezon erejéig az Anderlechtnél is megfordult (11/4), egyetlen komoly eredményét, egy bajnoki címet, ott szerezte.

Tippverseny     Három kimenetel nálam, kettő karmapolice kollégánál, tehát 1:0 ide.

Heticsapat   Jó érzékkel építkeztem most is, a kör kiszámíthatatlansága a menedzsertársak pontszámaiban is visszaköszön, de ez kit boldogít? Aktuális: 25 pont. Összetettben: 50 pont (1122.)