Nou San Trafford

Az Index blogja a világ legjobb futballjáról.

A szerkesztőségből...

Utolsó kommentek

jujjdeizgi

Friss topikok

The Lyon Sleeps Tonight

2007.03.07. 10:17 Bede Márton

A független futballbarát (aki természetesen nem létezik) egyetlen dolgot sajnálhat tiszta szívvel a keddi BL-forduló után: hogy kiesett a Lyon. Pedig a franciáknak nem volt olyan nehéz feladata, mint az Internek vagy a Barcelonának, elég lett volna saját otthonukban megverni a Romát. Ennek ellenére totálisan csődöt mondtak, Tottiékkal szemben gyakorlatilag nulla esélyük volt, és az sovány vigasz lehet, hogy Mancinitől megkapták az eddigi BL-idény legszebb gólját.

A Lyon az utóbbi három szezonban a negyeddöntőig jutott Európában, és nem csak ők bíztak benne, hogy idén messzebb jutnak, hanem még én is. A csapat már hatodik éve annyira kiemelkedik a francia mezőnyből, hogy a bajnokságot gyakorlatilag már karácsonyra megnyerik, így van energiájuk a BL-re koncentrálni. A tavalyi Milan elleni bukás is fájdalmas volt, annál már csak az egy évvel korábbi, a PSV elleni, tizenegyes-párbajban vesztett döntő lehetett kellemetlenebb. Különösen annak fényében, hogy ez a BL történetének leglehengerlőbb diadalmenete, a Werder Bremen ellen 10-2-es összesítéssel megnyert nyolcaddöntő után következett.

Bár a hétvégi St. Etienne elleni lokális derbin a lelátókon elszabaduló pokol és az azt követő nyilatkozatháború (Juninho konkrétan azt állítja, hogy a St. Etienne játékosainak utasításba volt adva, hogy próbálják meg őt lerúgni) nyilván nem segítette a felkészülést, a Roma elleni visszavágó abszolút megoldható feladatnak tűnt. Erre meg – ahogy a fenti összefoglalóból is kitűnik – teljes rövidzárlat jött, a Roma nagyon simán nyert, a franciák pedig a végén bunkó szabálytalanságokban élték ki frusztrációikat.

A Lyont már csak azért is illik sajnálni, mert egyszerűen páratlan Európában, hogy egy csapat ennyire együtt tudjon maradni ilyen hosszú ideig, ráadásul pedig úgy, és ez tényleg megdöbbentő, hogy ezen időszak alatt már a harmadik edzőjüket fogyasztják. Persze, a játékosok is cserélődtek közben, de az ilyesmitől még csúcson tud maradni egy csapat. Az igazán lenyűgöző az, hogy az edzőcsere általában átmeneti időszakkal, a keret és a harcmodor átrendezésével szokott járni, ám Lyonban még ha részben ezekre sor is került, a csapat teljesítményét mindez nem befolyásolta.

A munkát még Jacques Santini kezdte még 2000-ben, Paul Le Guen folytatta 2002-ben, 2005-től pedig Gerard Houllier viszi a boltot. A Lyon legnagyobb érdeme egyébként talán éppen az, hogy még az a Houllier alatt is képes volt a csúcson maradni, aki a Liverpoollal többször is bizonyította, hogy mennyire inkompetens edző, és akinek a távozása nélkül a Pool a büdös életben nem nyert volna BL-t 2005-ben. Mindannyiuk felett a kontinuitást Jean-Michel Aulas klubelnök testesti meg, akinek vagyona és szakavatott cégvezetési stratégiája elég lesz ahhoz, hogy a Stade Gerlandot egyszer még róla nevezzék el.

A Lyon nagy menetelése elsősorban francia játékosokra épül, nem volt energiám komparatív elemzést készíteni, de van egy olyan érzésem, hogy a G14 csapatai között náluk játszik a legtöbb hazai játékos. Az egy szem Elbert leszámítva külföldről sem sztárokat szoktak igazolni, hanem a legszebb holland hagyományokat követve afrikai és dél-amerikai senkikből nevelnek világklasszis játékosokat. Itt lett nagy Essien és Juninho Pernambucano, és itt lett Európa egyik legjobb hátvédje Cris.

Egyszerűen nincs mit nem szeretni rajtuk, sírjunk hát együtt, hogy idén is kiestek.

1 komment

Címkék: francia bl as roma lyon juninho pernambucano santini le guen houllier essien cris

A bejegyzés trackback címe:

https://nst.blog.hu/api/trackback/id/tr4244132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

magyarbasi 2007.03.08. 14:16:33

Szerintem Houllier baszta el Rómában. Az első félidő néhány ziccere után a Róma leült, a Lyon edzője meg egyszerűen nem volt hajlandó két embernél többet előre engedni. Nem lehet egy ilyen ötletesen támadó csapatot gúzsba kötni és nullnullra bizatni.