Kínos, gyanús és rendkívül kanyargós az út, ami a 2012-es EB-re vezet, még mindig újranyílnak az ukrán-polák tandem versenyképességével kapcsolatos dossziék, miközben már a 2016-os rendezés van terítéken. Az utóbbi tíz évben oly divatos közösködést egyszemélyes pályázatok váltották fel, az orosz és az ír mellett a skót-walesi és a norvég-svéd terv is elvérzett a határidő előtt, már csak Franciaország, Olaszország és Törökország van versenyben, hogy megrendezhesse minden idők legnagyobb kontinenstornáját. A franciáké a legösszeszedettebb anyag, az olaszokéért sokan szoríthatnak, az igazi kihívást viszont a törököké rejti. A győztesnek - legyen bárki - öt éve lesz megemészteni a fenti maffiapályázattal kapcsolatban felhalmozott tudást. Nyolccal több csapat, hússzal több meccs - és talán mi is odaérhetünk. Péntek délelőtt még a jelentkezőké a terep egy-egy rövid prezentáció erejéig, utána pedig már csak annyi van hátra, hogy - némi képzavarral élve - a VB döntsön az EB-ről. Döntés ebédidőben.
Francia pályázat
Nem vagyunk ismerősek Nyonban és Platinival se szeretkeztünk szekereztünk (még) a Hortobágyon, a lepattanó infodarabkákból mégis azt látjuk, a francia pályázatnak a legnagyobb a támogatottsága - annak ellenére, hogy épp számukra legfrissebb a nagy tornák élménye, az odahaza megnyert vébé még teljesen belátható távolságban van. A franciák az elsők közt jelentkeztek, szinte biztos, hogy évek óta ott lapult a fiókban egy patent program, amit formázás nélkül be is lehet dobni a csámcsogók közé. Az sem titok, hogy mindennel jól állnak, az EB mezőnye gyakorlatilag a jövőhéten beülhetne a készbe. A világbajnokságra emelt Stade de France lenne a torna központi helyszíne, a Vélodrome és a Parc des Princes mellett - a '98-as helyszínek köréből csak Nantes és Montpellier kerülne ki.
Meglévő stadionok lévén többnyire bővítésben gondolkodnak, új létesítményeket csak pár városban terveznek. A lyoniak komplexuma régóta napirenden van, Lille-ben lassan befejező szakaszához ér a projekt, a bordeaux-i Chaban Delmas (korábban Parc Lescure) pedig műemlék jellegű épület, talán a pályázat kimenetelétől függetlenül is korszerűbbre cserélik a közeljövőben.
Biztosító-zsargonnal élve, a minimálisan kockázatvállalóknak való pályázat, amit egyébként épp ez a tulajdonsága tehet a döntéshozók számára vonzóvá, pláne az ukrán-polák kínlódás fényében. Tipp: 39%.
Török pályázat
A görögökkel felesben beadott 2008-as, majd a szintén elutasított 2012-es után harmadszor ugranak az anatóliai vadlovak nyergébe a törökök és van is némi realitása annak, ha megint egy rutintalan, ámde ambíciózus jelentkezőre bízzák a feladatot. Törökország így először bizonyíthatná, hogy le tud vezényelni egy világeseményt - ráadásul az első 24 fős EB-t - a csakőketne hangok ellenére. Legalább annyira különleges hangulatú, mint amilyen rizikósnak tűnik már most is a török torna. Mégis sokatmondó, hogy az anyag - tegyük hozzá, a L'Équipe által közzétett füles szerint - a legutóbbi győztes pályázatéhoz hasonló biztonsági rések, az infrastruktúrát érintő hiányosságok, az egyes helyszíneken jelentkező férőhely-gondok és a görögöktől esetleg átgyűrűző pénzügyi bizonytalanság ellenére is előkelőbb minősítést kapott, mint az olaszoké.
A törököké az egyetlen pályamunka, ahol nem a főváros áll a középpontban, ami az ország földrajzát és futballhagyományait ismerve nem meglepő: Isztambul két, óriási hangulatú stadiont és hatalmas felhajtást hozna a tornának. Ankara természetesen kapna egy tiptop kis stadiont - mint amilyen mondjuk Kayseriben áll -, továbbá Izmir, Bursa, Konya, Eskisehir és az utazási irodák kedvence, Antalya is a helyszínek közt lenne. Némiképp furcsa, hogy a török futball egyik állandó pontjának számító Trabzon csak a tartaléksorban szerepel Adanával és a szíriai határ tőszomszédságában fekvő Urfával.
Titkon arra számítok, hogy Rüstü kapitány fiai ikszelnek a reaktivált Dárdaival büntető magyar válogatottal a torna nyitómeccsén, de egyelőre azzal is megelégszem, ha Kálmi bácsi standupolhat még egy jóízűt a legközelebbi Zuhanyhíradóban. Tipp: 40%.
Olasz pályázat
Magyar szurkoló szemével a legtöbb jó szóra és érdeklődésre egy olasz rendezés számíthatna és ha lenne annyi kiszámíthatóság a rendszerben, hogy a majdnem biztos befutóként végül lecsúszó jelölt a következő indulás esetén megkapja a korábban hiányzó bizalmat, az olaszokra tennénk. Noha az idei kandidálásnak van egy szépen kidolgozott előzménye - meg egyébiránt az olaszok birtokában két UEFA-minősítés szerint elit kategóriás stadion van, bár a San Siróval szemben az Olimpico apróbb változtatásokra szorul -, rendesen meg kéne feszülnie a taljánoknak a tökéletes rendezéshez. A bírálók az olasz focit alapjaiban megrázó botránysorozat emlegetése mellett a szokásos infrastruktúra-közlekedés-szálláshelyek háromszögben ássák a pályázatot, ahol mondjuk a törököknél nagyságrendekkel több beruházásra lenne szükség; nem látunk bele, de bizonyára az olasz gazdaság növekedési pályájának is betett a válság.
A további helyszínekről: új arénát épít a Juve, csak épp egy EB kéne hozzá, hogy teltházzal teszteljék. Fogadná még a mezőnyt a 2012-es pályázat városai közül Bari, Firenze, Nápoly, Palermo és Udine is, kiegészülve Parmával, Veronával, Cagliarival és a Genova helyén kakukktojásként belépő, évtizedek óta értékelhető futball nélkül tengődő Cesenával - utóbbi csak azért került be, hogy meglegyen a tucat.
Maldini személye egy hiteles arculatot kölcsönöz a pályázatnak, de ez sem lesz elég. Előbb lesz euró nálunk, mint EB-meccs a Friuliban. Tipp: 21%.
A pályázatokról bővebben: ITT.
Utolsó kommentek