Egy nem túl emlékezetes hétközi négyötöd-forduló után ezen a hétvégén ezúttal teljes lesz a kör az angol bajnokságban. Természetesen az ezüstért vívott háború talán legfontosabb csatáját várjuk leginkább, így a tovább után elsősorban a Man United londoni látogatásával foglalkozunk, ám nem hagyhatunk titeket bizonytalanságban a többi meccs kimenetelével kapcsolatban sem.
Hogy mennyire eseménytelenül és kiszámíthatóan alakult a kedd-szerda a PL-ben, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még a totóbajnok jelzővel a legnagyobb jóindulattal sem illethető baj- és váltótársam is ráhibázott a nyolcból öt mérkőzés kimenetelére. Valószínűleg csak híresen jó szíve akadályozta abban, hogy a hatodikat is behúzza: a Liverpool Wolves elleni eredményében legfeljebb annyi volt a meglepetés, hogy – bár ez már elképzelhetetlennek tűnt – a vörösöknek sikerült az eddigieknél is mélyebbre süllyedniük: az egy (1) kaput eltaláló lövés nem igényel különösebb kommentárt. A hétköz rangadója esetében is csak a csalódást keltő érdektelenség érdemel említést. Bár a második félidőben legalább történtek próbálkozások mindkét fél részéről a futballozásra, a kérdés a Villa és az Arsenal esetében is változatlan maradt: ki fog itt gólokat lőni?
Hétközi eredmények:
Bolton - Burnley: 1-0
Portsmouth - West Ham: 1-1
Tottenham - Fulham: 2-0
Wolves - Liverpool: 0-0
Aston Villa - Arsenal: 0-0
Blackburn - Wigan: 2-1
Chelsea - Birmingham: 3-0
Everton - Sunderland: 2-0
Az izgalmakat a hét folyamán tehát nem a bajnokikon találhattuk meg; szerencsénkre azonban jutott nekünk egy Ligakupa elődöntő is. Egyet kell értenünk a kommentek között felbukkant véleménnyel: jó, hogy végre igazi városi rangadókat láthatunk Manchesterben. A felfokozott hangulatú és botrányos utóéletű odavágó után az Old Traffordon is igazi meccshangulatot tapasztalhattunk (végre), és maga a mérkőzés sem okozott csalódást. Tevez képességeivel kapcsolatban könnyen lehet, hogy hamarosan elkerülhetetlenné válik sokat hangoztatott (emlékeztetőül: nem túl hízelgő) álláspontom megaláztatással övezett megváltoztatása: Mancini érkezése óta mintha egy másik játékost látnánk a pályán.
A mérkőzés alakulása egyébként jól mutatta meg a két manchesteri csapat közötti legfőbb különbséget: a Unitednak az utóbbi évek sikerei során egyszerűen vérévé vált a győzelem. Igazság szerint, amikor újra és újra fellángolna a ManU utolsó utáni percekben lőtt góljaival kapcsolatos viták, akkor talán helyesebb volna azt észrevennünk, hogy nem elég megkapni azt a plusz néhány percet, de élni is tudni kell vele. Ezt a fogalmi szinten megragadhatatlan képességet nem lehet néhány hónap alatt megtanulni, ehhez még hosszú utat kell bejárnia a Citynek, de egyelőre úgy tűnik, Mancini képes lehet végigvezetni őket rajta. (Man United - Man City: 3-1; összesítésben 4-3)
Ugyanakkor – hogy végleg belevesszek a képes beszédbe, egyszersmind rá is térjek a vasárnapi derbi tárgyalására – nem lehet nem észrevenni, hogy a Man United által választott ösvény is göröngyössé változott valahol a tavalyi szezon végét jelző kilométerkő környékén. Cristiano Ronaldo távozásakor két markáns vélemény feszült egymásnak a csapat jövőjével kapcsolatban: voltak, akik egy újabb, nehézségekkel teli építkezés időszakát várták, míg mások úgy gondolták, a STÁR távozásával az addig (többé-kevésbé) háttérbe szorult játékosok új inspirációhoz és szerephez jutva képesek lesznek arra a többletteljesítményre, amivel elkerülhető a visszaesés. Közhely Károlyként nem mondhatok mást, mint hogy az igazságra valahol a kettő között bukkanhatunk. Ferguson egyelőre nem találta meg a csapatot, ugyanakkor Rooney szezonbeli teljesítményéről csak latínuszokban beszélhetünk.
Vasárnapi vendéglátójuknál már évek óta már csak az utolsó puzzle-darab hiányzik ahhoz, hogy összeálljon a kép; a gond csak az, hogy amikor hangos Heuréka-kiáltások közepette újra és újra beillesztik azt, kisvártatva a kép másik sarkában fedezhetünk fel egy tátongó lyukat. Wenger csapatában tényleg benne van a potenciál, de az eddigi tapasztalatok alapján nem várjuk azt, hogy ez már idén ki is jöjjön belőlük, annak ellenére, hogy a londoniak Rooney-ja, Fabregas is mind közelebb kerül ahhoz, hogy megkérdőjelezhetetlen világsztár váljon belőle.
Mivel pedig a Chelseaben egyszerűen nem látjuk a botladozás lehetőségét sem a szezon hátralévő részében, konklúziónk csak az az – a címben és a bevezetőben már megelőlegezett – állítás lehet, hogy a vasárnapi találkozónak nem annyira a bajnoki cím, mint inkább a második hely sorsa szempontjából lesz jelentősége. Nem utolsósorban azért, mert olyan eredményt várunk, amelynek elsősorban a nevető első fog örülni:
Arsenal – Man United: 1-1
További tippjeink:
Birmingham - Tottenham: 0-1
Fulham - Aston Villa: 1-1
Hull - Wolves: 0-0
Liverpool - Bolton: 2-2
West Ham - Blackburn: 2-1
Wigan - Everton: 1-2
Burnley - Chelsea: 1-4
Man City - Portsmouth: 6-1
Sunderland - Stoke: 2-1
Szokás szerint a leggyorsabb kommentelővel vesszük fel a versenyt tippelésileg. Ellenfelünk, Slice meglátásai:
Birmingham-Tottenham 1:2
Fulham-Aston Villa 3:2
Hull-Wolverhampton 1:1
Liverpool-Bolton 2:1
WHU-Blackburn 2:0
Wigan Athletic-Everton 1:3
Burnley-Chelsea 1:4
Manchester C.-Portsmouth 2:0
Arsenal-Manchester U. 1:1
Sunderland-Stoke 2:1
Az utolsó 100 komment: